szörnyethal
szörnyethal [e] tárgyatlan ige
<Rendkívüli körülmények közt, megrendítő módon, gyak. szerencsétlenség következtében, olykor váratlan lelki élmény hatása alatt> hirtelen meghal. A vonat kerekei alá került, és szörnyethalt. Midőn megtudta felesége, Hogy férjét elfogák, s nem látja többé, Szörnyethalt, szíve megrepedt. (Petőfi Sándor) Rendre dől az apród, mint a zöld fü nyáron: Sok fiú megsérül, szörnyet is hal három. (Arany János)
szörnyethalt.
