szószerkezet
szószerkezet főnév (nyelvtudomány)
1. Egy mondatban levő v. mondaton kívül egymás után következő szavaknak olyan kapcsolata, amelyben ezeket a szókat mondattanilag is kifejeződő meghatározott viszony fűzi össze; szintagma (pl. ajándékot ad; pad alatt; elővételi pénztár; kezét, lábát). Alárendelő, mellérendelő szószerkezet; → kapcsolatos szószerkezet; határozós, jelzős szószerkezet; → tárgyas szószerkezet.
2. (ritka) A nem gyökérszavaknak alkotóelemeik szerinti tagolódása; (vmely) szó szerkezete (pl. fut-ás, szék-láb).
Szóösszetétel(ek): szószerkezettan.
szószerkezeti.
