szár
szár főnév -at, -a
1. Általában a növénynek minden olyan része, amely vmelyik részét, levélzetét v. levelét, virágzatát v. virágát és termését tartja. Szárán → áll (a gabona); szárba → szökken, → ered, → indul. Hosszú szárral vágja a rózsát. Szárastul szedi a cseresznyét. Mint midőn egy szárra két szép gyümölcs forrad, Mindenik megsinyli, ha az egyik sorvad: Úgy hangzottak össze a legkisebb vágyban. (Arany János) A harangvirág reng-ring a szárán. (Móricz Zsigmond) A kukorica gyönyörű, néhol csaknem háromméteres szárak emelkednek az ég felé. (Nagy Lajos) || a. (növénytan) A magasabb rendű növényeknek az a része, amely legtöbbnyire a föld felett a növény leveleit tartja, a gyökér által felvett tápanyagokat továbbítja, s néha magában felraktározza őket. Bütykös szár; föld alatti, föld feletti szár; kapaszkodó, kúszó szár; szárat hajt a növény. || b. (népies) Kukoricaszár <kül. takarmányként.> szárat vágott a teheneknek. Mi szárral tüzeltünk a kemencébe meg szalmával. (Móricz Zsigmond)
2. A madár tollának üreges vége. Eltörte a toll szárát.
3. Lába szára: lábának térdtől bokáig terjedő része; lábszár. Eltörött a lába szára; fázik a lába szára. A golyó… oly mélyen kiszakítá alattam a földet, hogy én térdig estem bele, s… azt hittem, hogy a két lábam szára el van sodorva. (Jókai Mór) || a. (népies) Keze szára: a kezének könyöktől a csuklóig terjedő része; alsó kar. Vkinek a keze szárára ver. Keze szárát érte az ütés. Volt olyan vastag a kötél, mint a kezem szára. Eltöröm a kezed szárát, ha még egyszer ilyet csinálsz. Egy sűrű völgybe lecsalja… | Döbrögi mellé áll s által próbálja ölelni, | Akkor megkapván Matyi túlnan két keze szárát, | Egy gúzzsal… összeszorítja. (Fazekas Mihály) Ilyen vastag vasrudakból volt az ajtó, mint a kezem szára. (Móricz Zsigmond) || b. (tájszó, régies) Lábszár. Ma a szegény Bercsényi úr látogatására voltunk… lábaiból a víz kifolyván, a rothadás szállott belé. Megesik az embernek szíve rajta, amidőn látjuk, hogy metélik le a rothadt húst a száraitól. (Mikes Kelemen) Már szárait, Már térdeit, Már combjait… Nyelik el a… habok. (Csokonai Vitéz Mihály) A száramra zsinóros nadrágot húztam. (Móricz Zsigmond) || c. (tájszó) Az állat lábának csánk fölötti része. Ő az! sárga lovát meghajtva hatalmasan űli, S az büszkén szedi szárait, és alig éri meg a port. (Vörösmarty Mihály)
4. Eszköznek, szerszámnak, tárgynak hosszabb, tengelyszerű része v. nyele. Az evező szára. Elgörbült a szög szára. Marokra fogta a kapukulcs szárát. || a. (ritka, régies) Hajító, eszköz, fegyver hosszú nyele. A dárda szára. [A dárda] Ketté vált, s leesett gyilkos hegye, szára felével. (Vörösmarty Mihály) || b. (ritka) Pipaszár. Ablakomra rá könyökölök, Hosszu szárból sűrűn füstölök. (Petőfi Sándor) A… cigányasszony… kicsavarja a pipamakkból a szárat, és szopogatja szivar módra azt a véget, amely a makkban volt. (Tömörkény István) || c. Az írótollnak fából készült nyele; tollszár. Tollhegyet tesz a szárba.
5. Kétágú eszköznek, szerszámnak egyik ága. A harapófogó, a körző, az olló szárai.
6. (népies) Kantárszár, gyeplőszár. Rövidre fogta a szárat, és óvatosan lovagolt tovább. Micsoda tanács ez – ember ilyet halljon! – | … Féked egyik szárát hogy kibocsásd kézből?… (Arany János) A hatalmas, csontos szürkén olyan nyugodtan ült, mint egy huszár, alig fogta a szárat. (Krúdy Gyula)
7. Nadrágnak, gatyának az a része, amely a lábat bokától felfelé takarja. Nadrágja szárába belekapott a kutya. Fölmentem a szilvafára, Elrepedt a gatyám szára. (népköltés) Egyik fakó, másik szürke, Mert nadrágom két darab, Egyik szárát ugy toldottam A másikhoz a minap. (Petőfi Sándor) || a. Cipőnek, csizmának, harisnyának a lábszárat borító része. Elszakadt a csizma szára, Jó kedvem van, ördög bánja. (népköltés) [A] zsinóros nadrág… be van húzva jól a csizmája szárába. (Móricz Zsigmond) || b. Általában hosszú, keskeny ruhadarabnak (sálnak, nyakkendőnek v. szalagnak) egyik vége. A hosszú szárra eresztett, széles, fekete nyakkendő az egész vastag nyakát befogta. (Tolnai Lajos)
8. (ritka, elavult) <Építészetben> az oszlop hengeres része. A kacskaringós… talapzaton végződő korinthi oszlopok, miknek rövid, vastag száraik az egyiptomi építészeti rendszert látszanak pártfogásuk alá venni; a kurta és széles ablakok… gyönyörű összhangzásban állnak egymással. (Jókai Mór)
9. (mértan) A szöget alkotó két egyenes valamelyike. A szög szára.
10. (zene) A meghatározott (fél, negyed, nyolcad stb.) értékű hangjegy karikájának jobb szélétől felfelé v. bal szélétől lefelé húzott függőleges vonal.
Szólás(ok): ld. láb.
Szóösszetétel(ek): 1. szárcsonk; szárfa; szárfeszítő; szárharisnya; szárhegy; szárközép; szárrész; szárrothadás; szárszállítás; szártarló; szártépő; szártő; szártömeg; 2. búzaszár; cseresznyeszár; csizmaszár; gatyaszár; gyeplőszár; hagymaszár; hajtószár; harisnyaszár; kantárszár; kenderszár; kengyelszár; körzőszár; kukoricaszár; lábszár; nadrágszár; pipaszár; tollszár; zablaszár.
száratlan; szárú.
