szed
szed [ë] ige -tem, -ett, -jen [e, ë, ë]
I. Egyenként el-, le- v. fölvéve egybegyűjt.
1. tárgyas <Több darab növényt, gyümölcsöt, virágot, termést v. más, rendsz. hasznos növényrészt> termőhelyéről kis erőfeszítéssel egymás után leszakítva v. kiásva, apránként egy helyre tesz. Gyümölcsöt, virágot szed; kamillát szed; → markot szed; szedik az almát, a krumplit, a kukoricát, a szőlőt; a tea levelét szedik; kosárba szedi az epret, a szamócát. Frissen szedjük az eperfalevelet. Az olasz negédes Kertjébe szedtem drága narancsokat. (Csokonai Vitéz Mihály) Ibolyám, gyer hozzánk; bizony meg nem bánod: Szedek a kertünkben neked szép virágot. (Arany János) Öblíts benzinben selymeket; | szedd guggolva a vörös hagymát | …Koldulsz? Betörsz? A rend lecsap rád – | a tőkéseké a haszon. (József Attila) Az öreg munkásasszony-fajtából való, akit soha semmilyen dolog ki nem fáraszt: meszelnek, mosnak, gombát szednek, fát vágnak… rendületlenül. (Gelléri Andor Endre) || a. tárgyas Azzal van elfoglalva, hogy <apróbb tárgyakat, élőlényeket> innen-onnan felvesz, egyenként kivesz, és apránként egy helyre tesz. Gallyat szed az erdőn. Sima kavicsot szed a patakban. Kagylót szed a parti homokban. Ott van a Szigettó, ma ugar, vagy pázsit, | (Noha én is szedtem vadréce-tojásit . (Arany János) Egyszer felment verebet szedni a veres toronyba. (Móricz Zsigmond) || b. Fészket szed: a fészekből egymás után kiveszi a tojásokat v. a madárfiókákat. Szülőfaluja rétjein pillangót kergetett, fészket szedett. (Mikszáth Kálmán)
2. tárgyatlan (kissé népies) Ételt v. ételből kanálla, villával a tányérjába tesz, vesz. Szedjen még! Két tányérral szedett. Bőven szedni abból a ribizlimártásból, – sürgette őket a házigazda, – mert nincs egyéb. (Móricz Zsigmond)
3. tárgyas (népies) Házról házra járva vásárol v. gyűjt vmit. Alamizsnát, rongyot, tojást szed. Lesz-e háború valamerre, szedik-e majd a zabot? (Vas Gereben)
4. tárgyas (régies) Hadat, katonát szed: katonákat toboroz. Szedj hadat, önkéntest, a király zsoldjába, Válassz a legények színébe’ javába’. (Arany János)
5. tárgyas <Fizetni valót> sorra behajt. Adót, illetéket, vámot szed; tagdíjat szed; 10%-os kamatot szed. Tisza és Hód minden esztendőben eláraszták a rónát, azért gabonatermelésre, amiből a földesúr dézsmát szedhet, nem volt…alkalmas. (Jókai Mór) || a. tárgyas (bizalmas) <Hasonló jellegű élőlényeket, dolgokat> erőszakkal innen is, onnan is elvisz. Szedték az embereket. A török mindent szed adó címén, még gyermekeket is. (Gárdonyi Géza) || b. (átvitt értelemben, választékos) Áldozatát szedi v. áldozatot szed: <betegség, halál> egymás után sok embert elpusztít. A járvány főleg a gyermekek közül szedte áldozatait. A tüdővész itt szedi legtöbb áldozatát. A spanyolnátha rengeteg áldozatot szedett. Futott, aki futhatott Pest vidékéről, hol legelőbb szedte könnyű áldozatait a rettenetes ragály. (Tolnai Lajos)
6. tárgyas (régies) Szemen szed: aprólékos gonddal kiválaszt. Hát te páncél? párduc mente? | Van-e benned jó levente? | Jaj, ha volna, beh szeretném! Ezer közt is szemen szedném. (Arany János) Mintha a miniszter szemen szedte volna a magánál kisebb embereket. (Jókai Mór)
7. tárgyas (átvitt értelemben is, bizalmas) Vhol v. vhonnan szed vmit v. (ritka) vkit: vhol rátalál, ráakad, és magával viszi; vhonnan vesz, kerít. Hol szedtétek ezt a csöppséget? Honnan szeded ezt a hírt? Hol a pokolba szedte ezt a jókedvet…? (Mikszáth Kálmán)
8. tárgyas (átvitt értelemben) <Ismereteket, adatokat, híreket> apránként, egyenként gyűjt, egybegyűjt. → Begyébe v. begyére szed vmit. Műveltségét könyvekből szedte. Itt-ott szedte fejébe, amit tud… (Tolnai Lajos)
II. Elemeiből, kisebb darabokból apránként összerak, v. darabokra, elemeire bontva, apránként szétrak.
1. tárgyas (csak határozóval) <Dolgokat, tárgyakat> egymás után vmilyen formára, rendre rak, rendez. Füzérre, gombolyagra, kötőre, nyalábra, ölre, ráncba szed vmit; → redőbe szedi a homlokát; rendbe, rendre, sorba szed. || a. tárgyas Egymás után felvesz, magához vesz v. egymáshoz rak; fokozatosan, apránként összeszed. Szedi a lábát: sietve megy; szedi az → írháját. Szedd már a dolgaidat S már a pallér szedi szerszámait s hazatér… (Babits Mihály) Egy-kettő! szedd a motyódat, mert már itt is a szekér. (Móricz Zsigmond) || b. tárgyas. Magára szed: a) <ruhát> különös gond nélkül felvesz, felölt; b) (átvitt értelemben) vmennyit hízik, bizonyos súlytöbblettel kövérebb lesz. Az üdülőben jó öt kilót magára szedett. || c. tárgyas (bizalmas) Szedi magát: összekeresi, felveszi a holmiját, és indul; szedelőzködik. No, elég késő van, szedjük magunkat.
2. Szed vmit: vmely gyógyszerrel rendszeresen él. Altatót, idegcsillapítót szed. Szedje ezt a port! Ez az edényke élet-elixir… Ezt szedték hajdan a nagy fáraók. (Madách Imre) || a. tárgyas (ritka) Lélegzetet szed: folyamatosan lélegzik. Gyorsan v. lassan szedi a lélegzetet. A fiú gyors lélekzetet kezdett szedni. (Mikszáth Kálmán) Az öregasszony… akadozva szedi a lélekzetet. (Nagy Lajos)
3. tárgyas (nyomdászat) <Szöveget, írásművet> ólombetűkből folyamatosan kirak v. kiönt. Dőlt betűkkel, petittel, vastag betűkkel szednek vmit; → ritkítva szed vmit. Már szedik az új tankönyveket. A lap már nyomdában van, a legszebb betűkkel szedik. (Babits Mihály)
4. tárgyas (csak eredményhatározóval) Vmit, esetleg vkit részeire, elemeire szétválaszt; szétszed. Darabokra, részekre, szálakra szedi → ízekre szed vmit v. vkit.
5. tárgyas (csak eredményhatározóval) (átvitt értelemben) <Ötletet, gondolatokat> széttagolva csoportosít és így összefoglal. Vmit → pontokba szed; (ritka) szavakba szed: megfogalmaz, szavakba önt; (régies) mértékbe v. mértékre: mértékes versformába önt; rigmusokba, rímbe szed: megversel; (régies, költői) rovásra szed: későbbre feljegyez; emlékezetben megőriz; → szerbe, számba szed; → tűhegyre szed. Nem tudom én mértékre szedni sohajaimat. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Mindenkinek légy jó barátja. Ki néked is barátod és megért; De ha ki bántott, szedd rovásra | S jelmondatod legyen: Szemet szemért! (Reviczky Gyula) Lelkesen szedte szavakba kitörő érzelmeit. (Mikszáth Kálmán)
III. tárgyatlan (népies, régies) Vkire, vmire, vhova szed: ver, üt vkit, vmit. Vö: rászed (2). Rám, rád, ránk, rátok, rájuk szed. Hol van egy korbács, hogy rád szedjek vele? (Jókai Mór) A hátadra szedek, te pajkos. (Tolnai Lajos) Erre a tréfára már csakugyan megharagudott Mátyás, s fölemelte az aranygombos botját, hogy a nyaka közé szedjen a követnek. (Móra Ferenc)
Szólás(ok): ld. nyak, ránc, sátorfa.
Igekötős igék: átszed; beszed; beleszed; előszed; elszed; felszed; hozzászed; kiszed; leszed; megszed; összeszed; rászed; széjjelszed; szétszed; teleszed; túlszed; újraszed; végigszed; visszaszed.
szedet; szedhető.
