szédül
szédül tárgyatlan ige -t, -jön
1. Vki szédül v. szédül vkinek a feje: <személy> úgy érzi, hogy minden forog körülötte, és azon a ponton van, hogy mindjárt elveszti egyensúlyát. Szédül az erkélyen, a körhintán; szédül a betegségtől, az éhségtől, a fejfájástól, a kimerültségtől, a rosszulléttől, a tériszonytól. Ha napra megy, mindjárt szédül. Gyere le onnan; nem szédülsz? Szédül a fejem, ha lenézek a toronyból. Már-már szédülni érezte a fejét, mikor egyszerre a szíve elkezdett sebesen verni,…mert elérte az emeletet. (Mikszáth Kálmán) || a. Olyan a testi v. egészségi állapota, hogy könnyen, hamar jut ilyen állapotba. Mióta sokat pihen, nem szédül. Egy idő óta mindig szédül. Hideg fazékban készül az ebéd… Az asszony szédül, szidja gyerekét | s a szomszédné a gangon kiabál. (József Attila) || b. Kóválygást, kábultságot érez. A sok lármától szédül a feje. Annyit evett, ivott, hogy a feje is szédül. (Jókai Mór) Az utálattól szédülve dőlt egyik téglarakáshoz. (Kosztolányi Dezső)
2. Vhova szédül: egyensúlyát vesztve vhova, vmibe esik, hull. A kútba, az örvénybe, a patakba szédül. Majd a kocsi alá szédül mind a kettő. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Szerelme egébül Mély pokolba szédül. (Petőfi Sándor)
3. (költői) Elszédül (1). Szédülve hanyatlék asszonyi [= asszonyai] ölébe; | Majd dühösen ugrott Lajosnak elébe. (Arany János)
4. (átvitt értelemben) <Rendkívüli élmény, mély érzés, gondolat hatására> lelkében bénultságot, zavart érez. Vmibe szédül: vmely lenyűgöző érzés fogja el; szédül valaminek a gondolatára. Lelkem édes, mély mámorba szédült A természet örök szépségétül. (Petőfi Sándor) Nagy dolgokat mondsz, szédülök belé. (Madách Imre) Föl-földobott kő, földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. | Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbusong s lehull a porba. (Ady Endre) || a. (átvitt értelemben) <Rendkívüli arányok láttára v. szokatlanul nagy számok hallatára> a tények v. adatok pillanatnyi felfogására alkalmatlanná válik, kábulatot, zavart érez. Szédül az ember a hatalmas nyeremény hallatára. Budának roppant bércfokáról | Szédülve Pestnek tornyait tekintem. (Berzsenyi Dániel) [A vén gulyás.] Ifj’ urakkal iddogál sort, Kik, mint gyermek a toronyra, Oly bámulva, oly szédülve Néznek e nagy életkorra. (Arany János)
Igekötős igék: alászédül; beszédül; beleszédül; elszédül; leszédül; megszédül; nekiszédül.
szédülékeny; szédülő; szédült.
