szegedi
szegedi [ë-e] melléknév és főnév
I. melléknév Szegedre való, onnan származó, ott lakó, ott termő, ott készülő v. készült, Szegeddel kapcsolatos, rá jellemző. Szegedi ember, iparos, polgár: szegedi paprikás; szegedi halászlé, papucs; szegedi boszorkányok, tájszólás. Nem hiszem, hogy akadna ember…, aki ne érdeklődné az iránt, hogy hol és miképp terem a szegedi bicska. (Mikszáth Kálmán) A szegedi nagy sóház nemcsak az egész alföldre adta a sót, de még Horvátországra is. (Tömörkény István) A színházban a szegedi hölgyek nagy fénnyel fogják a nagy író iránti hódolatukat kifejezni. (Móricz Zsigmond)
II. főnév -t, -ek, -je [e, e] (rendsz. többes számban) Szegedi ember. || a. (bizalmas) A szegediek: Szegedre való, szegedi csoport, közösség, csapat, testület, egyesület. Két iskola foglalta le a diákszállót; a szegediek már megérkeztek. A szegediek győztek 3:2-re.
szegedies.
