szektor
szektor [ë] főnév -t, -ok, -a
1. (mértan) Körcikk.
2. (átvitt értelemben, közgazdaságtan, 1945 után) A népgazdaság egyik ága, amely a tulajdonviszonyok alapján különül el a népgazdaság más részeitől; részleg. Állami, államosított szektor; a népgazdaság → szocialista szektora; társadalmi v. társadalmasított szektor; tőkés szektor. Népgazdaságunk minden szektorát tervszerűen kell irányítani.
3.* (átvitt értelemben) Bizonyos meghatározott munkaterület, hatáskör. Oktatási szektor; gazdasági szektor. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy saját szektorunkban túlteljesítjük a tervet.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
4. (1945 után) <Nagyobb sportpályán, stadionban> a lelátónak a közönség elhelyezkedésének megkönnyítésére elhatárolt része, amelynek gyakran külön bejárója, ill. följárója van. A D szektorba szól a jegye. || a. Vmely nagyobb lakótelepnek, középületnek, kórháznak stb. beűvel v. számmal megjelölt része. A telep E szektorában lakik.
Szóösszetétel(ek): magánszektor.
