széles
széles [ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Általában a hosszúságra merőleges irányban, az oldalak irányában meglehetősen kiterjedt. Széles ablak, asztal, folyosó; széles utca; széles homlok, mell, váll; (vasútügy) széles vágány: olyan v., amelynek nyomtávolsága 1435 mm-nél nagyobb; széles karimájú kalap; széles pengéjű kard; széles szalag. Egy, csak egy legény van talpon a vidéken…Széles országútra messze, messze bámul, Mintha más mezőkre vágyna e határrul. (Arany János) A kocsi széles sárnyomot hagyott a kavicsokon. (Babits Mihály) A válla széles volt, mint egy teherhordóé. (Hunyady Sándor) A széles fejsze mosolyog. (József Attila) || a. <Csak mértéket jelentő jelzővel:> a két szemben levő oldal közötti távolságot tekintve meghatározott hosszmértékű, nagyságú. Tenyérnyi széles; két méter széles. Egy… nagyon kövér parasztember jött nagy szegedi kalapban, ami fél öl széles karimájú. (Móricz Zsigmond) || b. Olyan <kalap>, amelynek nagy széle, nagy karimája van. Széles művészkalap; széles szegedi kalap. Tóth Mari…selyemruhát viselt…s széles szalmakalapot, margarétavirágokkal. (Mikszáth Kálmán) || c. Széles mosoly: széthúzott szájjal való mosoly(gás). || d. (nyelvtudomány) Széles ejtés: <magánhangzókkal kapcs.:> ernyedt e. (képzés).
2. Viszonylag nagy átmérőjű, bő <nyilás>. Széles szájú kancsó, kanna, korsó, pohár, üveg; szélesre tárja az → ajtót vki előtt.
3. Minden irányban messze elterülő, nagy területet magában foglaló, nagy <síkság, sík terület>. A széles Alföld; a község, város széles határa. Ennyit mondott anyja; többet nem is szólna, Ha mindjárt a széles Hortobágyon volna. (Arany János) Pest egy széles paradicsomá változott. (Tolnai Lajos) || a. (gyak. az utána álló e közelre mutató névmással) (választékos) Széltében, hosszában messze kiterjedő, egész, teljes <vidék, ország>. Széles e földön; széles e megyében; széles e hazában; széles e világon; a széles világért sem; széles a → világ. Vitézek! mi lehet Ez széles föld felett Szebb dolog az végeknél? (Balassi Bálint) Hát ki volna úr más széles e határban? (Arany János) Tetszésre való leány alig… volt különb széles e városban. (Jókai Mór) Hát én merre menjek, hát én merre szálljak, Melyik szögletébe e széles világnak… (Lévay József)
4. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Sokfelé, több irányba elágazó, sok szempontra kiterjedő; sok mindent felölelő, tág. Széles alapokon nyugvó összefogás; a politikának széles népi alapokra helyezése; széles fronton folyó politikai harc; a gépüzemek, termelőszövetkezetek széles hálózata; széles ismeretek, látókör, műveltség, olvasottság. Mindenki elámult széles képzettségén. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Nagyszabású, nagy lehetőségeket magában rejtő. Széles perspektívát nyit meg; széles tér nyílik vkinek v. vminek a számára. || b. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Bő, gazdag. Széles skálája van vminek. Egyre szélesebb áradással ömlik.
5. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Sok személyt magában foglaló, igen nagy létszámú. A széles v. a legszélesebb → néprétegek; a legszélesebb nyilvánosság előtt; a dolgozók v. a nép széles rétegei ←; széles tömegek ←; az emberek, a munkások, a dolgozó nép, a parasztság széles tömegei; széles körben: az emberek nagy száma, nagy tömegei között. Katona széles körben lett ismerős. (Vas Gereben) Nincsen sem apja, sem anyja, mégis legszélesebb az atyafisága. (Mikszáth Kálmán)
6. Lendületes, az egész karral v. mindkét karral végzett <mozdulat>. Széles ecsetkezelés: lendületes mozdulatokkal való festés, nem a részletek ábrázolására, hanem színekkel való összefoglalásra törekvő festői ábrázolás. Széles karlendítéssel, mozdulattal mutat vmit. Egyet-egyet lép, és a kezének…széles lejtéseivel veti a magot a friss fekete földbe. (Gárdonyi Géza) Az igazgató széles mozdulattal üdvözölt, hosszasan rázta a kezemet, nagyon örült. (Karinthy Frigyes)
7. (átvitt értelemben, választékos) A részletekre is bőven kiterjedő, terjedelmes v. terjengős <beszéd, előadásmód>. Széles, világos előadás; szélesen ecseteli az események előzményeit, hátterét. A lovag szélesen előterjeszté, micsoda nagy családokkal van összeköttetésben. (Jókai Mór) Nem akarom szélesen elbeszélni, ami még történt. (Mikszáth Kálmán)
8. (átvitt értelemben) Széles (jó)kedv: kiáradó, magát fékezni nem tudó k., amely lendületes mozdulatokban v. felkiáltásokban is meg szokott nyilatkozni. Széles jókedvében nagyokat kurjongatott. Környey széles jókedvében lövöldözni szokott, a levegőbe süti el forgópisztolyát. (Kosztolányi Dezső) Egy este… bátyám hatalmas nagy széles jókedvvel beállított. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): 1. szélesajtós; szélesszoknyás; 2. duplaszéles.
