széljárta
széljárta melléknév
(választékos) Olyan <hely, terület>, ahol gyakran (erős) szél fúj. Széljárta csúcs, folyószakasz. Ó, költő tisztán élj te most, | mint a széljárta havasok | lakói. (Radnóti Miklós) || a. (ritka) Huzatos <helyiség>. Ócska, széljárta, düledező fogadó volt a „Vörös ökör”. (Krúdy Gyula)
