szélkelep
szélkelep főnév (ritka) szélkerep
1. (népies) Vmely kiemelkedő tárgyra, helyre erősített, a szél által forgatott kerepelő készülék a madarak, kisebb vadak elriasztására. Szóláshasonlat(ok): Jár a szája, mint a szélkelep: sokat és fölöslegesen beszél. Nem messze búvhelyétől, elkezdett valami úgy szólni, mint a szélkelep,… sebesen pörögve. (Jókai Mór) Nincs az a szélkerep, amelyik többet peregne, mint a Jónás pajtás nyelve. (Móricz Zsigmond) || a. (ritka, népies, régies) Szélkerék (1, 2)
2. (átvitt értelemben, népies) Sokat fecsegő, bőbeszédűségével másoknak terhére levő ember, kül. nő. Hallgass már, te szélkelep! Mi mindent összebeszél az a szélkelep. Berci bácsi…kezet csókolt és elment… – Ez egy szélkelep, – mondta Pista. – Üzletet akar velem csinálni… Mintha én arra való volnék. (Móricz Zsigmond)
szélkelepes.
