szembeszáll
szembeszáll tárgyatlan ige
1. Szembeszáll vkivel, vmivel: ellenséges, támadó szándékkal közelítő személlyel, állattal felveszi a harcot. Szembeszáll az ellenséggel. Hol vagyon paizsom, páncélom, fegyverem? | Fog-e a cseh bajnok szembe szállni velem? (Arany János) Valóságos vadállat. Nem lehet vele szembeszállni, s nem is érdemes. (Nagy Lajos) || a. <Támadó módon> felveszi a harcot vkivel, vmivel. A félvilággal szembeszállott Nemzeteket tapodó haragja. (Berzsenyi Dániel) Minden ember álljon, bátran és merészen, Ha kell, a halállal szembeszállni készen. (Sárosy Gyula)
2. (átvitt értelemben) Szembeszáll vkivel: ellene szegül vkinek, vki parancsának. Szembeszállt feletteseivel, a hatósággal. [A fiú] kereste, hogy hol tehessen valami kárt a háznál, s szembeszállt fogadott szülőivel. (Jókai Mór) Hogy mer kend szembeszállni velem? (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Szembeszáll valamivel: ellene szegül vmely intézkedésnek, parancsnak. Szembeszáll szülei akaratával; szembeszáll a vezetőség utasításával.
szembeszállás; szembeszálló; szembeszállott v. szembeszállt.
