szemét
szemét [e] főnév szemetet [e-e-e], szemetje [e-e-e] v. (kül. az 1. és 2. jelentésben) szemétje [e-e] v. szemete [e-e-e], (népies) szemet [e-e] -je, [e] v. -e [e]
1. Minden olyan haszontalanná vált v. piszkos, apróbb szilárd anyag, ill. ilyen anyagok kisebb-nagyobb tömege, amelyet rendsz. seprűvel távolítanak el. Felszedi, kisöpri a szemetet. A szobában, az udvaron, az utcán sok a szemét. Ne csinálj szemetet! Szóláshasonlat(ok): annyi, mint a szemét: olyan sok, hogy szinte nincs is már értéke. Zöldséghulladékok hevertek…, káposzta-torzsa, tökhéj, kalarábé, egy fél cirokseprő, csutka, drót,… lila rongy, sok cseresznyemag és por. Közelről nem is olyan undok a szemét, mint távolról. (Kosztolányi Dezső) || a. A háztartásban összegyűjtött ilyen anyagok összessége. Vidd ki a szemetet! Dobd ezt a szemétbe! || b. Gabona v. más magvak közt levő, annak, ill. azoknak tisztaságát, értékét csökkentő növényi hulladék v. egyéb idegen anyag. A búzában, lencsében, rizsben sok a szemét. A malomban sokat levontak a szemét miatt. || c. (átvitt értelemben, 1945 előtt) A szemétből emel fel, szed fel vkit: züllött, nyomorúságos viszonyokból emeli ki.
2. Szemétdomb, szemétgödör, szemetet tároló hely. Vidd ki, dobd ki a szemétre! a szemétre jut, kerül vmi; a szemétre dob, hajít, vet (vmit): (átvitt értelemben is) mint haszontalant elveti, lemond róla; szemétre való: (átvitt értelemben is) haszontalan, értéktelen, hitvány. Szóláshasonlat(ok): úgy él, mint Toldi (Miklós) → lova a szeméten. Tüzes fogókkal összetépve, Félholtan dobtak a szemétre. (Tompa Mihály) Láttad-e a pulykát, ki magas szeméten Gőgösen országol… (Arany János) Az volt a szokásom, hogy mindenütt elhagytam a kalapomat, de mindig megkerült… De mikor a papéknál elveszett, azt többet nem találta meg senki…, valószínűleg a cseléd kidobta a szemétre. (Móricz Zsigmond)
3. (átvitt értelemben, durva, rosszalló) Hitvány, aljas, erkölcsileg undorító személy. Mit akart itt ez a szemét? Nekem tiltasz te meg valamit? Nekem, te gazember! a saját édesanyádnak, egy ilyen szemétért? (Nagy Lajos) || a. (átvitt értelemben, rosszalló) Vminek a szemetje: a legalja, leghitványabb része, söpredéke. Az emberiség, a társadalom szemetje. És rohadt beszédek sértik füledobját: Mert nem egyedül van: ott az egész megye Régen összeseprett salakja szemetje. (Arany János) Mindenki ismeri erkölcstelen életét… tudják, hogy a társadalom szemete. (Kosztolányi Dezső) || b. (átvitt értelemben, rosszalló) Hitvány, értéktelen, művészietlen v. káros hatású szellemi, kül. művészi alkotás. [Milyen a kép?] – Szemét! Mindenféle szemetet összeolvas. Könyvtárában sok szemét akadt.
4. jelzői használat(ban) (átvitt értelemben, rosszalló) Hitvány, aljas, értéktelen. Szemét élet, ember, film, népség, társaság. Holmi szemét könyvekkel tölti napestig idejét. (Csokonai Vitéz Mihály) Rosszul érezzük magunkat, ha egy szemét munkát estéről estére zsúfolt házak előtt játszanak. (Kosztolányi Dezső)
Szóösszetétel(ek): szemétégetés; szemétfuvarozás; szemétgyűjtő; szeméthalom; szeméthegy; szemétkihordás; szemétkosár; szemétkupac; szemétszagú.
