szemlátomást
szemlátomást határozószó
1. Szemmel is látható, érzékelhető módon. Szemlátomást megnyúlt az arca. Szemlátomást meglátszik, hogy erre ment – szólt a révész, midőn a nagy sárban…figyelmöket az útra irányozá. (Eötvös József) Tompáné… már egy év óta szemlátomást hanyatlott, fogyott. (Lévay József) Megörültek, hogy az ifiasszony… vagyonosodik szemlátomást. (Mikszáth Kálmán)
2. <A látszatból, a jelekből következtethetően:> mindenkinek feltűnő, szembeszökő módon; nyilvánvalóan, kétségtelenül. Szemlátomást restellte a dolgot. A férj szemlátomást kerülte a thémát. (Mikszáth Kálmán) Kacskovics urat szemlátomást ismerték… (Krúdy Gyula)
