szempont
szempont főnév
1. Felfogás, álláspont, amelynek alapján vmit vizsgálnak v. megítélnek. Erkölcsi, érzelmi, gazdasági, politikai szempont; vmely szempont vezet vkit; vmilyen szempontból: vmilyen felfogás alapján, abból kiindulva; bizonyos szempontból: egy bizonyos tekintetben; elvi szempontból ítél, néz vmit. A maga szempontjából igaza van. A rózsa arcú lyányka Szempontja, logikája, Agg bölcs, megszégyenít! (Madách Imre) A nagyvárosok és világfürdők bizonyos szempontból… tökéletesen egyformák. (Hunyady Sándor) || a. Vminek a szempontjából: <vizsgálat, megítélés, állásfoglalás során> vminek az alapján. Az erkölcs, a politika szempontjából. A közösség szempontjából nézi a kérdést. || b. Vmely vizsgálatnak, fejtegetésnek, megítélésnek kiindulási pontja, ill. lehetősége. Nincs elég szempontja. Még néhány szempontra kell felhívnom a figyelmet. A tanulmány gazdag szempontokban. Többet érne valami újat kezdeni,… valamit, amiben… erő van, fiatal kedv, új szempontok, új erkölcse a megújhodott emberiségnek. (Karinthy Frigyes) Az volt az ötlete, hogy egy és ugyanazt a témát több cikk világítsa meg különböző szempontokból. (Babits Mihály)
2. (rendsz. többes számban) (1945 után) Irányelv, alapelv. Az osztályvezető megadta a szempontokat. Előadását a kapott szempontok alapján tartotta meg. Körlevélben közölték a főbb szempontokat.
3. (gyak. körülményeskedő, nagyképű beszédben v. ilyennek az érzékeltetéseként) Vminek a szempontjából: vmilyen céllal, vmi végett. Gyakran hívják be a házakhoz ablakcsinálás szempontjából. (Tömörkény István) Figyelemmel kísérte a tekintélyes öregúr minden mozdulatát, mintha tanulás szempontjából érkezett volna a városba. (Krúdy Gyula)
Szóösszetétel(ek): osztályszempont; pártszempont.
szempontú.
