szépen
szépen [e v. ë] határozóragos melléknév (határozószóként is) középfok szebben [ë-e]
I. A szépérzéket kielégítve.
1. Olyan módon <tesz vmit>, hogy szépnek tartjuk; esztétikai gyönyört, tetszést keltve, gyönyörködtetve. Szépen énekel, mosolyog, szaval, táncol. Szebben hegedül, mint a bátyja. || a. <Jelenség a benne rejlő adottságokkal esztétikai gyönyört, tetszést keltve. Szépen hangzik, szépen süt a hold. A csillagok szebben ragyognak, mint máskor. Hallgasd csak: szépen szól a harang. Az öreg Noszty jól érezte, hogy semmi se becsesebb, mint ha az ember a maga terveinek pántlikáját azokba a szépen kéklő füstkarikába húzza, melyek az ebéd utáni első szippantásokból származnak. (Mikszáth Kálmán) Lent a kertben… olyan szépen zengett a kakukkszó, hogy elfelejtette bosszúságát. (Móra Ferenc) || b. Vmi szépen fest, mutat vhol v. vkin: a szemnek tetsző szép képet, látnivalót, látványt mutat. Ez a ház szépen fest itt a patak mellett. Ez a ruha szépen mutat rajtad. || c. Tetszetős, szép ruhában. Szépen öltözik, felöltözik, kiöltözik; szépen kicsinosítja magát: szép ruhába öltözik, s kicsinosítja magát: szép ruhába öltözik, s kicsinosítja arcát. Szebben öltözik, mint azelőtt. Ozsonna időig szénát forgatott, akkor bejött, megborotválkozott, s felöltözött szépen vasárnapló ruhájába. (Móricz Zsigmond) || d. (ritka) <A járat, ritkábban a jár igével kapcs.:> tetszetős, szép ruhákba öltöz(tet)ve; szép ruhákban. Szépen jár; szépen járat vkit. Csinos lakást tartott, nejét szépen járatta. (Mikszáth Kálmán)
2. Úgy, hogy az <e szóval minősített> igével, igei alapszóval kifejezett cselekvéssel szép dolgot hoz létre. Szépen hímez, ír, rajzol; szépen épített híd; szépen festett arckép. Tintával szebben ír, mint ceruzával. || a. Úgy, hogy szebbé tesz vmit. Szépen gondozott park; szépen nyesett fa.
II. Kívánatos, örvendetes módon.
1. Úgy, hogy a cselekvés v. folyamat eredménye kielégítő és tetszetős. Szépen megmunkálták a földeket. Szépen megsült a csirke. Szépen meghízott a disznó. Szépen házasodtam – reményemen felül. (Tolnai Lajos) Ott volt a szántásnál Klincsók György kasznár is, szépen kiszítt tajtékpipából eregetve a füstöket. (Mikszáth Kálmán)
2. Tetszetős formában <esetleg belső tartalom nélkül>. Szépen hangzó ígéretek. Hát ez szépen van mondva, de mi igaz belőle?
3. A maga nemében helyesen; elismerést érdemlő módon. Szépen játszott. Szépen viselkedett. A gyerek szépen olvas már, szebben, mint tavaly. Szépen beszél németül. Ebben az ügyben igazán szépen járt el. Ne légy szeles, … | dolgozni csak pontosan, szépen, | ahogy a csillag megy az égen, | úgy érdemes. (József Attila) || a. Semmi áldozatot, fáradtságot nem sajnálva; elismerésre méltó módon. Haljunk meg szépen, oly vitézül, Hogy azok is megsirassanak, kik Eltörölnek a föld szinérül! (Petőfi Sándor) || b. <Néhány állandósult szókapcsolatban:> békésen összeférve, hangoskodás, veszekedés nélkül. Szépen játszanak; szépen labdáznak. A Duna csak folyt. És mint a termékeny, | másra gondoló anyjának ölén | a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen | és nevetgéltek a habok felém. (József Attila) || c. (sport) Szépen játszanak. <csapatjátékban> a szabályokat megtartva, durvaság nélkül, gyönyörködtetően, leleményesen játszanak. Mindkét csapat szépen játszik, de a miénk mégis szebben, mint az ellenfélé. || d. <Együttlétről, együttélésről szólva:> egyetértésben, békésen, barátságban. Szépen élnek, szépen megférnek. Szépen megöregedtek együtt. Hát az öreg anyjuk? – Megvan velünk szépen. (Vas Gereben) || e. <Állandósult szókapcsolatokban:> kiegyensúlyozottan, harmonikusan, úgy, hogy minden a kellő rendben halad benne. Szépen folyó élet. Szépen folyik a munka. || f. A természet rendjének megfelelően, erőszakos v. zavaró mozzanat nélkül. Szépen halt meg: súlyos szenvedés nélkül h. m. Szépen elaludt. Mit csinált veled az a gazember? De még ő is megfizet érte, mert nem hal meg szépen. (Móricz Zsigmond)
4. <Bánásmódról, érintkezési formákról szólva:> barátságosan, szelíden, kíméletesen. Szépen bánik vkivel. Szépen beszél a gyerekeivel, soha erős szót nem használ. Szépen szólt az édesanyjához. Szépen viselkedik itthon, jó hozzánk. Magyar urak jöttek főhajtva elébe, … S rokonit uraknak fogadák legszebben. (Arany János) Gondolva, hogy ennek nagy a fáradsága, Szépen lefekteté a maga ágyába. (Jókai Mór) || a. <Kéréssel, kérdezéssel, felszólítással kapcs.:> fenyegetés nélkül; barátságosan, jóindulatúan. Most még szépen mondom. Felelj, míg szépen beszélek veled! No hé, elébb is monddsza csak: ki vagy? Míg szépen kérdem. Szólni kell hamar! (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
5. <Fáradtságos, kétes sikerű munkáról v. folyamatról szólva:> minden baj, fennakadás nélkül; simán. Szépen átjutottak a tűzvonalon. Ekképpen felfegyverkezve, szépen elérkezünk a kordonhoz. (Jókai Mór) Az egész sereg csekély számú elesettek… kivételével szépen megkerült. (Vajda János)
III. Megfelelő állapotban. (népies) Míg szépen vagy: míg nincs semmi bajod, míg jó dolgod van, míg nem bántalak. Eridj a szemem elől, míg szépen vagy! (Móricz Zsigmond)
IV. Örvendetesen kielégítő mértékben, kellő mennyiségben.
1. Örömet szerző v. reményt keltő mértékben, kielégítően. Szépen termett: a termés mennyisége és minősége jelentős (volt); szépen fejlődő gyümölcs; szépen fejlett példányok; szépen induló kísérletek; szépen kiépült városrész. Állatállományunk szépen szaporodik. Még olyan pénzekhez is hozzányúlt már talán, amik végzetessé tehetik a szépen indult pályát. (Tolnai Lajos)
2. Bizonyos anyagi szükségleteket elég bőven kielégítő módon; jelentős mennyiségben, meglehetősen sok(at). Szépenen keres; <gazdasági növény:> szépen fizet: bő termést hoz. A búza és a kukorica szépen fizetett az idén. Azért mégiscsak hozott haza [a fiam] szépen. Amit megtakarított, abból vett egy házacskát. (Jókai Mór) Ábel egyszerre jómódba került. Neki is szépen volt fizetése. (Gárdonyi Géza)
3. Szép számmal, meglehetősen sokan. A küldöttségben a dolgozó parasztok szépen voltak képviselve. A vitának, versengésnek Vége szakadván, Ily szépen összejövétek. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
V. Vmely követelmények, szokásnak megfelelően v. vmely kényszernek engedve.
1. Úgy, ahogy szokás; annak rendje és módja szerint; feltűnés nélkül, nyugodtan. Este szépen lefeküdt. Toldi nem futott el, csak felállott szépen S a bikát bevárta az utcaközépen. (Arany János) Gondoljon rám, ha három vagy négy év múlva ilyenkor víg társaságban lesz. Én már akkor szépen künn fogok aludni a temetőben. (Ambrus Zoltán) || a. <Lassú járást jelentő igével kapcs.:> szép lassan, szép nyugodtan. Volt egy ember, nagy bajuszos… Telt vederrel a kezében a mezőre ballag szépen. (Petőfi Sándor) A mi Estókunk fogja a kalapját, s szépen elballag a boltig. (Vas Gereben) Ezalatt Boltay uram is szépen hazaballagott. (Jókai Mór) || b. (kissé gúnyos) <Vmely nem tetsző előzmény után következő cselekvés minősítésére, az enyhén dacos végrehajtást érzékeltetve:> sorjában, egymás után nyugodtan. Mindent elvitt a helyéről, én pedig szépen visszaraktam az egészet. [Bíró] minduntalan ajándékokkal került haza, melyeket aztán Bella szépen visszaküldözgetett a boltba. (Ambrus Zoltán)
2. (átvitt értelemben, ritka) Meggyőző erővel és mellette hangulatot keltve. Szépen összefoglal vmit. Szépen kifejtette, fejtegette, hogy… Minden Demosthenesnél szebben beszél a tett. (Petőfi Sándor)
3. <Viselkedésről szólva:> úgy, ahogy illik; illedelmesen. Ülj szépen az asztalnál! Fogd szépen a villát! Most én elmegyek, gyerekek, szépen viseljétek magatokat, és ki ne jöjjetek semmi zajra, míg én ki nem hívlak. (Mikszáth Kálmán) Máskor viseld magadat szépen, s ne bántsd a testvéreidet. (Ambrus Zoltán) Ugyan te… hát nem tudsz legalább szebben enni? (Móricz Zsigmond) Ülj szépen! – ripakodik rá [a kis fiúra], már tizedszer. (Móricz Zsigmond)
4. Ellenkezés nélkül; nyugodtan beletörődve; simán. Szépen engedte, hogy vigyék. Odaadni magamtól, szépen, Ezt a nem kért, kicsúfolt semmit, Forradalmas lelkemet. (Ady Endre) [Lizike] igen kötelességtudó, jó leányka volt…, szépen megmutatta a kutyás embernek a földszinti szobákat. (Krúdy Gyula) || a. (gyak. kissé gúnyos) <Ha nem teszik is:> ellenkezés nélkül. Mit tehettem? Szépen beletörődtem. A szegény Henrik királynak aztán nem maradt más, mint az, hogy kibéküljön szépen a testvérével. (Jókai Mór) Már most… nem szükség a Kabarda és az Abchasia fejedelmének lenned tovább. Majd elvégzik a többi dolgot nálad nélkül mások. Vesd le szépen a vállrózsás cifra ruhát és a bolond Mohamed Szádi nevet. (Jókai Mór)
VI. <Udvariasság, gyöngédség kifejezésére.>
1. <Udvariassági formákban a fokozott udvariasság kifejezésére.> Kérem szépen; köszönöm szépen; nagyon szépen köszönjük. Hozd fel őt, hadd lássam, hozd fel kérlek szépen. (Arany János) –11 <Párbeszédben:> Visszahoztam a könyvet, köszönöm szépen. – Kérem szépen! v. kérlek szépen!
2. (gúnyos) Köszönöm szépen: a) (ritka) zúgolódás nélkül tudomásul veszem, bár nem tetszik. „Én | Nem szeretem önt.” | Nem szeretsz galambom? | Szépen köszönöm. (Petőfi Sándor); b) elég volt belőle, nem kérek belőle. Köszönöm szépen az ilyen fogadtatást. Köszönöm szépen a kudarcot. (Vas Gereben)
3. <Becézett személyhez, főleg gyermekhez intézett felszólításban, az esetleges ellenkezés, ellenérzés megelőzésére, leküzdésére, a kérlelés kiemelésére, gyöngédség kifejezésére.> Aludjál szépen! No, egyél szépen! Most menj elszépen! Te majd szépen itthon maradsz. Köszönj szépen a néninek! Itt a tarsolyom, fogd, és egyél szépen; ne! (Arany János) Jancsika – mondta váratlanul, minden átmenet nélkül –, hozd szépen nadrágodat. Apa majd elvisz fürödni. (Kosztolányi Dezső) Hát menjen csak szépen a nénihez – mondja meg neki, hogy én is tiszteltetem. (Móricz Zsigmond)
VII. <Vmely nemkívánatos mozzanat kifejezésére v. kiemelésére.>
1. (gúnyos) Nemkívánatos előrehaladást téve. Most tehetd ablakba [a fiadat]: húsa és kövére Szépen nő naponként anyja örömére. (Arany János) Meglehet, hogy Bertalan Dórit szépen fejlődő köszvénye és az aggkori elmegyöngülés rábírja fogadalmának megszegésére. (Ambrus Zoltán)
2. (rendsz. gúnyos) Nagy ügyességgel és óvatossággal; okosan és ravaszul. Szépen becsaptak, beugrattak. Szépen kifundált csel! Megbékélt, álmos is volt! Szépen kidolgozott csalárdkodás. (Katona József) Ki van csinálva már szépen az is: Ma elfoglaljuk az Akropolist. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
3. (gyak. kissé gúnyos) A várakozás ellenére, sajnálatos módon (teljesen); mi tagadás, de… De biz azok szépen megfeledkeztek róla. (Vas Gereben) Reggelre minden… virág a fámon… szépen elfagyott. (Jókai Mór)
4. (gúnyos) Bizony rosszul; ugyancsak furcsán. Szépen állunk; szépen jártunk; szépen vagyunk: nem várt furcsa, kellemtelen helyzetbe kerültünk. Na, ezt szépen megcsináltad! No, szépen jártak az én nyilasaim! (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Hát már a rongyos gárda is számlálja az ellenséget? … Szépen vagyunk. (Jókai Mór) No hiszen… szépen mulattattad tegnap a lovagodat, olyan kedvtelen volt, hogy feltűnt mindenkinek. (Gárdonyi Géza) Egyéb se volt hátra, csak egy gyerek a nyakamra! Szépen néznénk ki. (Móricz Zsigmond)
5. (gyak. gúnyos) Ugyancsak; alaposan. Szépen meg lehetett ijedve! Én ugyan szépen megjártam. Puszta a kert, e helyett a Szántóföld szépen virít, Termi bőven a pipacsnak Mindenféle nemeit. (Petőfi Sándor)
6. (gúnyos) <Nem kívánt következmény közlésének színezésére és nyomósítására.> Míg mi itt beszélgetünk, a hús majd szépen odaég (a lábasban).
7. (argóban, bizalmas, gúnyos) Bizony nem, éppen nem; eszébe sincs, hogy… [Azt hiszed, hogy eljön?] – Szépen jön el! [Sietsz?] – Szépen! Vajon kívánatos-e az élet szavára hallgatni? … („Majd szépen fogunk hallgatni erre a hívogatásra!…” – mondanák sokan Budapesten) (Ambrus Zoltán) De hagyjon,… hagyjon, ha mondom! – Szépen hagyom! Éppen mikor senki sem lát! (Móricz Zsigmond)
