szeptember
szeptember [e-e-ë v. e-e-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (rendsz. egyes számban)
A naptári év kilencedik hónapja. Szeptember eleje, hatodika, közepe, vége; szeptember hava; szeptember hó, hónap; szeptemberben v. szeptember havában v. szeptember hóban. Már a víg szüretnek örűl minden ember, Mellyel örvendeztet bennünket szeptember. (Csokonai Vitéz Mihály) Segíts nekem szeptember, ne eressz el, | testvéri ősz, forrón-égő rokon. (Kosztolányi Dezső) || a. Az elmúlt v. az ezután következő ilyen hónap. Szeptember óta történt. Szeptemberre várható. Szeptember kezdte félrerakni ezt a hatalmas kincset fillérenként. (Gelléri Andor Endre)
szeptemberi.
