szerep
szerep [e-e] főnév -et, -e [ë, e]
1. (film, színház) Drámában, drámai jellegű műben beszélő, ill. cselekvő alak, jellem. Drámai, hősi, intrikus, kis, nagy szerep; → néma szerep; prózai szerep; → szerelmes szerep; következetesen, következetlenül megrajzolt szerep; Bánk, Faust, Hamlet szerepe; vkinek a szerepét adja, alakítja, játssza. Jól fogta fel Borisz Godunov szerepét. A dráma… kivált víg szerepeivel legközelebb áll az élethez. (Vörösmarty Mihály) || a. (film, színház) Ennek előadáson való megjelenítése mint színészi feladat. Hálás, hálátlan szerep; → parádés szerep; testre szabott szerep; beugrik vmely szerepbe; vmely szerepben fellép; → kiesik szerepéből; → betölt vmely szerepet; nem éli a szerepét, csak → csinálja; → elvállal vmely szerepet; szerepet kap; → kiosztja a szerepeket. A színészek sokszor inkább csak a szerepet nézik s nem magát a darabot. (Ambrus Zoltán) || b. (film, színház) Vmely szerep (1) eljátszásakor mondandó szöveg a hozzákapcsolódó utasításokkal együtt. Besül a szerepébe; folyékonyan tudja a szerepét; szerepét tanulja. Az előadás előtt még átfutotta a szerepét. || c. (film, színház) Ennek kézírásos, gépelt v. nyomtatott szövege. A színház szétküldte szerepeket. Itt a szerep, … holnap estig jól bemagoljátok. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
2. (rosszalló) <Leplezésül, védekezésül v. nagyzolásból> tudatosan megjátszott, mesterkélt magatartás. Vmilyen szerepet → vesz magára. Ez csak szerep nála. Rosszul játssza a jó barát szerepét. Kiesett a világfi szerepből. Mindenik azt a szerepet veszi föl minden pillanatban, amelyik neki tetszik. (Mikszáth Kálmán) A biztos katasztrófa érzésébe burkolózott, sztoikus heroizmussal edzve magát a tragikus bűnös szerepére. (Babits Mihály) || a. (rosszalló) Vmely munkával, képzettséggel, társadalmi helyzettel kapcs. szokásos magatartás. Tetszeleg orvosi szerepében. Kiesett a művelt ember szerepéből. Fellázít az a tétel, mely természeti törvénynek vallja, hogy a női gyöngeség a zsarnok, az idomító, a szelídítő szerepét kényszeríti a férfira. (Ambrus Zoltán)
3. Vmely munkában, cselekvésben v. vmely összetett folyamatban betöltött működési kör, részvétel, rész. A méhek szerepe a virág beporzásában; a technika szerepe a termelésben; (vmilyen) szerepet → játszik; szerepet juttat vkinek, vminek; vmilyen szerepet → visz. Nekem is volt szerepem abban, hogy… Nagy szerepet tölt be a tudományos életben. Én is benne vagyok az összesküvésben: nagy szerepem van benne. (Jókai Mór) || a. (kissé választékos) Vkinek, vminek a feladata, tiszte, rendeltetése; funkció. A rím szerepe a költészetben; a szerelem biológiai szerepe; → betölti vminek a szerepét; szerepet → cserélnek. A nagy szorultságban a két fotel az ágy szerepét töltötte be. A fonémának a jelentést megkülönböztető szerepét taglalta. Egy görbe szemetes lapátnak nagy szerepet szánt. Ezzel kaparta fel a porhanyós talajt. (Gelléri Andor Endre) || b. (választékos) Hivatás, küldetés. Ennek az a szerepe, hogy… Betöltötte történelmi szerepét. Ha nincsen már e földön szerepem: Kár volna csufra itt ténferegnem. (Tompa Mihály) Kend volt, Táncsics Mihály, | A mi kora lelkünk… Kendnek ős szerepét Szivesen vállaljuk. (Ady Endre)
Szóösszetétel(ek): 1. szerepelosztás; szerepfelfogás; szerepformálás; szerepkihordó; szerepkiosztás; szerepmódosítás; szerepmondás; szereppróba; szereptanulás; szereptudás, szerepváltozás; 2. címszerep; főszerep; jellemszerep; mellékszerep; nadrágszerep; statisztaszerep; vezérszerep.
szerepű.
