szereplő
szereplő [e-e] melléknév és főnév
I. melléknév Olyan <személy, dolog>, aki, amely vhol, vmiben, vmiként szerepel (1–4). A szereplő személyek; sokat szereplő előadó, felolvasó, politikus, színész; a csapatban szereplő játékosok; a vádlottként szereplő személy; a listán szereplő tárgy. A megye szereplő famíliái mind az enyhébb részekbe húzódtak. (Mikszáth Kálmán) A szereplő személyek… mind a görög szatírjátékok alakjainak utánzatai voltak. (Ambrus Zoltán)
II. főnév -t, -je [e]
1. (film, színház, irodalomtudomány) Elbeszélő v. drámai mű cselekvő személye. A regény, a dráma szereplői. A másodrendű szereplők is mind durvák, együgyűek, kérges szívűek. (Ambrus Zoltán) || a. (film, színház) Az ilyen személyt alakító színész. Az egyik szereplő megbetegedett. A film minden szereplőjét ismeri. A közönség elragadtatásában minden felvonás után kihívta és megkoszorúzta a szereplőket és az írót. (Jókai Mór)
2. Valahol, kül. vmely közösségben szereplő, fontosabb szerepet betöltő személy. Közéleti szereplő.
3 Az, aki személyesen részt vesz vmiben, részese, alanya vmely tevékenységnek v. eseménynek. A verekedés egyik szereplője; a borzalmas szerencsétlenség szereplő. Úgy beszélt, mint aki nem olvas újságot, de minden fontos dolgot a szereplőktől tud. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): címszereplő; főszereplő; magánszereplő; mellékszereplő.
