szeszes
szeszes [e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Szeszt, alkoholt tartalmazó. Szeszes cefre, folyadék; szeszes ital. Szemének lángiban látád a szeszes bor hatalmát. (Eötvös József) || a. Szesz jelenlétére valló. Szeszes illat. A hordó szeszes. || b. Szesz keletkezésével kapcs. Szeszes erjedés.
2. Olyan, amiben szeszt tartanak. Szeszes hordó, korsó, üveg.
3. (bizalmas) Kissé ittas, italos, pityókos <személy>. Kissé szeszes volt, amikor elment.
szeszesít; szeszesség.
