szext
szext [ë v. e] főnév -et, -je [ë, e]
1 (zene) Vmely alaphangtól a hétfokú skálában fölfelé, ritk. lefelé számított hatodik hang. C-durban a „c” szextje „a”, a „d” szextje „h”, a „c” alsó szextje „e”. || a. (zene) Két ilyen hang közti hangköz, ill. e két hang együttes hangzata. Bővített, kis, nagy, szűkített szext. A két szólam párhuzamos szextekben mozog. A dallam kis szextet ugrik fölfelé.
2. (játék) Hat egymás után következő értékű kártya ugyanabból a színből egy kézben. A szext százat ír. Szextje volt, megnyerte a játszmát. || Szext, kivagyok, maccs! (Vas Gereben)
3. (sport) <Vívásban> a fejet védő állások egyike, amelyben a könyök a has közepe táján van, és a kard hegye kifelé áll.
Szóösszetétel(ek): szextakkord.
