szopik
szopik ige -ok, -sz; -tam, -ott; -nék, -nál, -na; -jon (-jék)
1. tárgyatlan <Csecsemő, ill. emlős állat kicsinye> anyjának, ill. az anyaállatnak az emlőjét ajkával körülfogva szívja, ill. ilyen módon szokott táplálkozni. A gyerek éppen most szopik. A legtöbb csecsemő hathónapos koráig szopik. A kismalac hat hétig szopik. Jobb lesz, ha mégy az anyádhoz szopni, mit neked jányok után járni! (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (ritka) Szop (2). Tejet szopik az üvegből.
2. tárgyatlan (játék, bizalmas) Szopik: <kártyában vmely bemondás, pontérték, sorozat> olyan kevés v. olyan kis értékű, hogy nem elég a nyeréshez. [Nekem tizennyolcam van.] – Az szopik. Nekem kvintem van, a te terced szopik.
Igekötős igék: elszopik; megszopik.
