szóváltás
szóváltás főnév
1. (kissé választékos) Kisebb jelentőségű kérdésről való, rendsz. kevésbé heves, rövidebb vita, vitázás), összeszólalkozás. Elénk, éles, fojtott, rövid szóváltás; szóváltásba elegyedik vkivel; szóváltás támadt köztük. Azon … kérdésére, hogy miért nem gyóntam? azt válaszoltam: mert nem tartám szükségesnek. Ebbül szóváltás támadt, majd vita kerekedett. (Táncsics Mihály) Szóváltás, azután perelés lőn. (Arany János) Fojtott szóváltás zaja hallatszott. Aztán megint csönd lett. (Hunyady Sándor)
2. (régies, irodalmi nyelvben) Párbeszéd, beszélgetés. Szóváltás nélkül érkeztek a vendéglő utcaajtajához. (Kemény Zsigmond) Így tudja Aeschylus egy röpke szóváltás … rövidségébe belefoglalni a marathonkori Athént. (Péterfy Jenő) Pista … el volt ámulva, hogy a felesége az utolsó szóváltásig mindenre pontosan emlékszik, mintha most történt volna. (Móricz Zsigmond)
szóváltási.
