szú
szú főnév -t, -ja
Élő v. száraz fában járatokat rágó, apró, rendkívül kártékony bogár. Betűző v. → betűrágó szú; csuklyás szú; őröl a szú; → perceg a szú A kidűlt fában őrlő szú lakik … A honfi honfira vádaskodik. (Tompa Mihály) [Kemény Zsigmond] különösen érti és érzi az éjet, midőn … a természet élete a színek … világából átköltözik a hang világába, s érezteti kísérteties jelenlétét minden neszben, a szú percegésétől a szél sivításáig. (Péterfy Jenő) A szútól halkan megroppan a bútor. (Juhász Gyula)
Szóösszetétel(ek): csontszú; fogszú.
