talaj
talaj főnév -t, -ok, -a
1. A földkéregnek az a legkülső része, amelyen v. amelyben általában az állati és növényi szerves élet folyik, amelyen az ember él és tevékenységét folytatja, amelyen az építmények állnak. A talaj mentén: közvetlenül a föld felett. A talaj mentén mért hőmérséklet. A város mocsaras talajon épült. A sziklás talajt robbantani kell. A fúró nem bírt tovább hatolni a talajba. A talaj úgy párázott, mint egy agyonhajszolt, izzadt ló. (Kosztolányi Dezső) A talaj meszes volt; valaha mészégető állt itt. (Gelléri Andor Endre) || a. Kül. a földkéreg e rétegének kőzetek málladékából, elbomlott szerves anyagokból és ásványi sókból álló s a növényzetet tápláló része. Agyagos, homokos, humuszos, köves, szikes talaj; erdei talaj; → hideg talaj; között, laza talaj; → nehéz talaj; porhanyós talaj; termékeny, terméketlen talaj; a talaj minősége, összetétele. A talaj termőereje kimerült. A talaj elhasznált tápanyagait trágyázással pótolják. Megkötik a talajt. || b. (bányászat) A bányászott anyag feletti földréteg.
2. Vmely zárt tér belső, alsó szintje, kül. a földnek vmely építmény alapját alkotó, ill. az építmény által körülzárt területe. Csömöszölt, döngölt talaj; a pálya talaja; a talajt víztelenítik.
3. (átvitt értelemben) <Rendsz. állandósult szókapcsolatokban.> Biztonságot, állandóságot nyújtó életfeltételek, helyzet, körülmények, viszonyok. → Ingatag talaj; → ingoványos talaj; → elvesz [2] a lába alól a talaj; → kicsúszik a lába (talpa) alól a talaj; → inog alatta v. lába, talpa alatt a talaj; szilárd talajt érez maga alatt: biztonságban érzi magát; → elveszti lába alól a talajt; → kihúzzák a talajt a lába alól. A gyűlölet és az irigység összecsapnak a feje fölött, az ingatag talaj előbb-utóbb kisiklik a lába alól. (Babits Mihály) A való anyag teremtett minket | e szörnyű társadalom | öntőformáiba löttyintve | forrón és szilajon, | hogy helyt álljunk az emberiségért | az örök talajon. (József Attila) || a. (átvitt értelemben) Vmely folyamat, fejlődés alapját alkotó lehetőségek, körülmények összessége. Kedvező talaj: alkalmas, megfelelő alap; vkinek, vminek van v. nincs talaja vhol: (nem) számíthat kedvező fogadtatásra, támogatásra, kifejlődésre, sikerre; termékeny talajra hull, talál: <vmely eszme, gondolat, tanítás> készséges elfogadásra, cselekvésre ösztönző, gondolatébresztő megértésre talál; → előkészíti a talajt. A hazai talaj kedvezett a mozgalomnak. Módszeresen akart eljárni: előbb elkészítette a talajt. (Kosztolányi Dezső) Érzelmes és naivul perverz novella volt, amilyen csak ebből a talajból kelhetett, e naiv, unott és céltalan életből. (Babits Mihály) || b. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) <Csak néhány szókapcsolatban.> Elméleti alap. Vminek a talaján → áll; a marxizmus talajáról kiindulva.
Szólás(ok): ég v. forró a talaj a lába v. a talpa alatt: nincs maradása, rendsz. azért, mert rosszat tett. v. mert érzi, hogy üldözői a nyomában vannak.
Szóösszetétel(ek): 1. talajalakulás; talajalkatrész; talajállapot; talajálló; talajbaktérium; talajbiológia; talajcsatorna; talajcsuszamlás; talajdomborzat; talajegyengetés; talajelemzés; talajelőkészítés; talajemelkedés; talajerősítés; talajfelmelegedés; talajfelület; talajfelszín; talajfeltárás; talajfúró; talajhőmérséklet; talajigény; talajjavító; talajjég; talajkímélés; talajkimerülés; talajkóstoló; talajkötés; talajlazaság; talajlazítás; talajmegmunkálás; talajminőség; talajmosás; talajnem; porhanyósítás; talajpróba; talajrész; talajsérülés; talajszennyeződés; talajvizsgálat; 2. altalaj; feltalaj; homoktalaj; táptalaj; tenyésztalaj; termőtalaj.
talajú.
