télies
télies [e] melléknév -en, -ebb [e, e]
A télen szokásosra emlékeztető, jellemző, olyan, mintha téli volna. Novemberben már télies az idő. Télies hangulat borul a városra. Téliesen öltözködik. Havaz. Hu húj! be télies világ van! (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Megszorítottuk egymás kezét még egyszer… egy télies reggelen a nagytemplomból jövet. (Kaffka Margit)
téliesség.
