tengődik
tengődik [e v. ë] tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön)
1. <Személy> huzamosan nyomorúságban, kínlódva, csupán a puszta létét tartva fenn, egyik napról a másik napra él, tengeti életét. Tengődik vmiből, vmin: szegényesen, tengődve él vmiből, vmin. Száraz kenyéren tengődik. Egész életében csak tengődött. Pincelakásban tengődtek. Nevetségesen csekély kommencióból tengődtek. Sokan tengődtök-é még e vidéken? – | Sokan bizony, többen mint ujjamon Számolhatok. (Madách Imre) Pénzes tökfilkók… megírhatják ostoba véleményüket, a tisztességesek… pedig rabszolgák, kegyelemkenyéren tengődnek. (Kosztolányi Dezső) Száraz kenyéren s szárított gyümölcsön éltek. S amit kaptak itt-ott… Ebben az állapotban tengődött a lakosságnak egy része. (Móricz Zsigmond)
2. <Állat v. növény a kedvezőtlen feltételek következtében> alig tudja életszükségeteit kielégíteni, alig fejlődik v. fejlődésképtelenné válik. A gondozás hiánya miatt csak tengődnek az állatai. A villámsujtotta fa már csak tengődik.
3. (átvitt értelemben) <Vmely közösség v. közösségi élet a nehéz körülmények v. részvétlenség miatt> nem tudja erőit kibontakoztatni v. a kívánt tevékenységet kifejteni. Az egyesületi élet alig tengődött akkoriban. Oly sokáig tengődtünk mi úgy, hogy Volt is nem is a mienk az ország. (Petőfi Sándor) S verje meg az Isten a verejtékünket, | Verje meg veréssel egész életünket, Ha tovább tengődünk ilyen kábult-árván. (Ady Endre)
Igekötős igék: áttengődik; eltengődik.
tengődő, tengődött.
