természetimádás
természetimádás [t-i] főnév
1. (tudományos) A természet tárgyainak, jelenségeinek vallásos tiszteletben való részesítése, imádása mint az ősi, kezdetleges vallás formája. A sziget bennszülötteinek vallása természetimádás volt. A nyers természetimádás a természeti tárgyak istenítse. (Csengery Antal)
2. (ritka, túlzó) A természet (1–2) rajongó szeretete. Ez a rajongás már valóságos természetimádás. A természetimádás vitte a buddhizmusra. (Justh Zsigmond)
természetimádási.
