tesz
tesz [ë] ige tett [ë], tenne [ë-e]. tégy v. tegyél [ë], tegyen [ë-ë]; tenni [ë]; jelentő mód jelen egyes 2. sz. (elavult) teszesz [ë-e] v. tészesz [e] v. téssz v. tész, 3. sz. (elavult v. tájszó) teszen [ë-ë] v. (ritka, elavult) tészen [ë]; elb. múlt egyes 1. sz (régies) tevék [ë], 2. sz. tevél [ë] v. (elavult) től, 3. sz. teve [ë-e] v. (elavult) tőn
I. Cselekszik.
1. tárgyas (rendsz. határozatlan tárggyal) <Vmit, vmely cselekvést> végrehajt, cselekszik, csinál. Vmit tesz vkivel: vmilyen helyzetbe hoz vkit; vmit okoz neki; helyesen, jól, okosan, rosszul teszi, ha…; → eleget tesz vminek; → elégséget tesz vkinek; → jót tesz vkinek; jót v. rosszat tesz vkivel; vmely → okból v. vmely okon tesz vmit; sokat tesz vkinek, vminek az érdekében. Ezt helyesen, helytelenül, jól, okosan, rosszul tette(d). Mit tesz Isten ←! Mit tegyük? Tenni kell már valamit! Mi is tettünk egyet és mást. Csak azt tettem, amit a lelkiismeretem parancsolt. (Itt v. ez ellen) nincs mit tenni: hiába minden, nem segíthetünk a dologban. Mit volt mit tenni?: nem lehetett mást csinálni, nem volt más megoldás v. választás. Nem sokaság, hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. (Berzsenyi Dániel) Bort megissza magyar ember, Jól teszi… Nagyot iszik a hazáért S felsivít: Csakhogy egyszer tenne is már Valamit. (Vörösmarty Mihály) Nem tettek ők semmit… a faluért, azonkívül, hogy benne éltek. (Móricz Zsigmond) Éld e rossz világot | és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, | hogy más legyen. (Radnóti Miklós) És eső jött és elverte a port, | s éjjel szelíden csőszködött a hold. | S mindezt nekem tették, személyesen. (Szabó Lőrinc) || a. (tárgy nélkül) tetteket v. vmely tettet végrehajt; cselekszik (1). Nem beszélni kell, hanem tenni! [A márciusi ifjak.] Mi valánk a legelsők, kik Tenni mertünk a honért! (Petőfi Sándor) || b. tárgyas (gyak. kérdő névmással) (rosszalló) Elkövet (1). Bolondot tesz; csínyt tesz; → csúfot tesz vkin, vmin; → kínjában tesz vmit. Mit tettél (, szerencsétlen)!?: nem is tudod, milyen rosszat követtél el, milyen bajt, kárt okoztál. Mit tettem!?: megdöbbent, kétségbeejt az, amit elkövettem. Mit tettél vele? || c. tárgyatlan Vhogyan eljár, cselekszik v. viselkedik. Úgy tesz, (a-)mint v. ahogy…: azt műveli, amit…; úgy tesz, mintha….: színleli, tetteti, hogy….; (ritka, régies) jól tesz vkivel: jó tettet művel vele. Tégy, ahogy gondolod! Tégy úgy, mint én! Tégy úgy, mint → otthon v. mintha otthon volnál. Király a követnek először is intett: Mondja el, a császár vele hogy bánt, mint tett? (Arany János) Úgy tett, mintha semmit sem venne észre. (Kosztolányi Dezső) || d. tárgyatlan (csak néhány határozószóval) (bizalmas) Vhogyan tesz: a) vmilyen mozdulatot végez. Így tett a kezével. b) vmilyen hangot ad. A cica így tesz: miau. Hogy tesz a kutya? Vau, vau!
2. tárgyas (cselekvést jelentő főnévi tárggyal) Vmit tesz: végzi, végrehajtja azt a cselekvést, amelyre a tárgy utal. Ajánlatot tesz; célzást tesz vmire; ellenvetést tesz; → előterjesztést tesz vmire, vmely ügyben; → említést tesz vmiről; engedmény(eke)t tesz: enged vmiből v. vmiben; erőfeszítés(eke)t tesz: erejét megfeszítve dolgozik vmely nehezen elérhető célért; → erőszakot tesz magán; → erőszakot tesz vmin, vkin; → esküt tesz vmire; → felajánlást tesz; feljelentést tesz; fogadalmat tesz; fogadást tesz; ígéretet tesz (vmire); indítványt, javaslatot tesz vmire v. vmely ügyben: indítványoz, javasol vmit (vmely ügyben); intézkedést tesz*: intézkedik <vmely ügyben, vmilyen irányban>; jelentést tesz vmiről; kérdést tesz; → készületeket tesz vmire; kifogást tesz (vmi ellen); kijelentést tesz; kísérletet tesz vmire; látogatást tesz vkinél v. vhol; megjegyzést tesz (vmire); nyilatkozatot tesz vmilyen ügyben v. vmiről; összehasonlítást tesz; panaszt tesz vkire, vmire v. vki, vmi ellen; próbát tesz (vmiből): vmely előírt ismeretkörből, gyakorlatból igazolja jártasságát; → próbát tesz vkivel v. vmivel; szemrehányást tesz vkinek, vmi miatt; → szert tesz vmire, vkire; → szolgálatot tesz; tanúságot tesz: tanúskodik vki, vmi mellett v. vmiről; udvarlást tesz; → választ tesz; vállalást tesz; vallomást tesz (vmiről); vizsgát tesz. Háromszor tettem fogadást, hogy közre-bocsátom | A fúrfangos eszű Lúdas Matyi tetteit. (Fazekas Mihály) Nosza tegyünk próbát és forduljunk vissza. (Arany János) Éppen jelentést akartam tenni őnagyságának. (Móra Ferenc) Fontos tételek hiányoztak a költségvetésben… Ez nem volt egyszerű tudatlanság, hanem az a sajátságos törekvés, hogy a legolcsóbb árajánlatot tehesse. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (mozgást jelentő főnévi tárggyal) Vmit tesz: azt a mozgást v. mozdulatot végzi, amelyre a főnév utal. Kerülőt tesz: az egyenes, közvetlen útnál nagyobb távolságot jár be; vhány lépést tesz; vmilyen lépést tesz; lépéseket tesz vkinek, vminek az érdekében; vmilyen mozdulatot tesz; sétát tesz; utazást tesz; előrehaladást tesz vmiben. A gép percenként 300 fordulatot tesz. Nagy utat tettünk, amíg ideértünk. A leány mintegy ösztönszerűen egy lépést tett hátra. (Mikszáth Kálmán) || b. tárgyas <Szóban, esetleg írásban> nyilvánít v. más módon kifejez. Bizonyságot tesz vmiről v. vmi mellett: a) <személy> ünnepélyesen, nyilvánosan bizonyít, igazol, erősít vmit b) (választékos) <dolog> bizonyságul szolgál vmiről, vmi mellett, bizonyít vmit; nem tesz észrevételt → ellene; → hitet tesz vmi mellett; → hitvallást tesz vmi mellett v. vmiről; → szót tesz vmiről v. vmi felől; óvást tesz: óvást, tiltakozást jelent be; ó.-t emel; → tiszteletét teszi vkinél; → vallást tesz vmiről. Most mint alamizsnát megadom életed, Hanem tégy hit alatt erős igéretet. (Arany János) Én nem fogom be pörös számat, A tudásnak teszek panaszt. (József Attila) || c. tárgyas <Elvet, törvényt v. más elvont dolgot> cselekvésével érvényre juttat. → Egyenlőségjelet tesz vmik közé; igazgat v. igazságot tesz vmiben, vkik között: eldönti, melyik részen van az igazság, kinek van igaza; ítélkezik; → kivételt tesz vkivel; nem tesz különbséget ←; → különbséget tesz vkik, vmik közt; → törvényt tesz. Tegyünk törvényt, a nép törvénye szent. (Madách Imre) Virágozz fa… S dolgok, ti, igazságot tegyetek. (Ady Endre)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
3. tárgyas <Vmely hatást v. állapotot> cselekvésével v. meglétével okoz, létrehoz. Vmilyen benyomást tesz vkire; csodát tesz; vmilyen hatást tesz vkire; jót tesz vkivel v. vkinek, vminek; kárt tesz; → kárt tesz vmiben v. vkiben. v. magában; nem sok → kárt tesz az ételben; nem sok → kárt tesz v. tehet már a nőkben; nem sok → kárt tesz(nek) v. tehet(nek) már benne; rosszat tesz vkivel v. vkinek; → szerencsét tett; szerét teszi vminek: hozzájut, hogy….; → szert tesz vmire, vkire. Te tetted azt, hogy a hazán Az átok súlya nagy. (Garay János) A kosár… azt a benyomást tette Malinkára, mint a tenger hullámain hányódó hajó. (Mikszáth Kálmán) Be jót tehetne Szememmel egy vidám csoda. (Tóth Árpád) Nemsokára a Balatonra megyünk, a gyerekeknek jót tesz a homok. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas (népies, régies) Vmi vmit okoz, eredményez, előidéz. Azt fogom dallani, Mi tesz kövér vetést, mikor kell szántani. (Csokonai Vitéz Mihály) Meghűlt, vagy az öregség tette, nem lehetett tudni… (Justh Zsigmond) || b. (népies) Kovászt tesz: kovászt készít a kenyértésztához. Lisztet kell készíteni és kovászt tenni, éleszteni, dagasztani… (Eötvös Károly)
4. tárgyatlan Tesz vmiről: intézkedik, gondoskodik arról, hogy vmi megtörténjék v. ne történjék meg. Majd teszek róla. Tegyen róla! Teszek róla, hogy a jövőben ne történjék ilyesmi … (Arany János) Megharagudtak a bécsiek e szóra, De ha nincs ínyökre, hát tegyenek róla! (Mikszáth Kálmán)
5. Vkit, vmit vmivé, vmilyenné v. (ritka) vkiből vmit tesz: cselekvésével, hatásával eléri, eszközli, okozza, hogy vki, vmi azzá, olyanná váljon. Vkit beteggé, boldoggá, idegessé, mámorossá, öntudatosabbá tesz; → bolonddá tesz; → csekélyebbé tesz vkit vki előtt; → csúffá tesz vkit, vmit; → éjt, napot eggyé téve v. éjt nappallá téve; vkit emberré tesz; → folyóvá teszi az összeget; a → földdel egyenlővé tesz; → hiúvá tesz; földönfutóvá, koldussá tesz; vkit, vmit ártalmatlanná, híressé, ismertté tesz; → lehetetlenné tesz vkit v. lehetetlenné teszi magát vhol; → lehetővé v. lehetségessé tesz vmit; vkit, vmit naggyá, nélkülözhetetlenné, nevetségessé, szabaddá, szerencsétlenebbé tesz; vmit alapvető, központi kérdéssé tesz; vmit bizonytalanná, elviselhetővé, érthetővé, feledhetetlenné, hasznavehetetlenné, kétségessé, olcsóbbá, tervszerűbbé tesz; képessé tesz vmire; → közhírré tesz vmit; magáévá tesz: a) <vmely gondolatot, ötletet, tervet> elfogad és hozzájárul; b) <követelést> jogosnak ismer el, és küzd a teljesítéséért; c) (választékos) <tudást, ismeretet> elsajátít; d) (kissé választékos, szépítő, eufemisztikus kifejezésként) <nőt> közösülésre bír; (nem lehet) a dolgot meg nem történtté tenni: (nem lehet) vmit úgy feltüntetni, mintha nem történt volna meg, s ezért viselni kell a vele kapcsolatos (kellemetlen) következményeket; pénzzé tesz vmit: eladja; → pocsékká tesz; → rabjává tesz vkit; → rabbá tesz vmit, vkit; sajátjává tesz: sajátjának kezdi tekinteni; birtokába veszi, kisajátítja; → szabaddá teszi az utat vmi előtt; → szalonképessé tesz vkit v. vmit; semmivé tesz; → szóvá tesz vmit; → szerencsétlenné tesz egy leányt; vminek a → tárgyává tesz vmit; → kifogás tárgyává tesz vmit; bírálat, megbeszélés, nevetség tárgyává tesz vkit, vmit. A fiatalok otthonossá tették a lakást. Van egy pillanat, melyen túl a félelem kétségbeeséssé válik, s gyávákból hősöket tesz. (Eötvös József) Ha rabbá tesznek, lesz, aki Homályos börtönömbe jő el. (Petőfi Sándor) S, íme, mindmostanig itt élek Akként, amaz éjszaka kivé tett. (Ady Endre) Nem társaim tettek-e öntudatossá? (József Attila) || a. tárgyatlan (bizalmas, rosszalló) Vkiből vmit csinál, s ezzel vmely lenézett v. nem neki való állapotba juttatja, v. olyannak kezdi tekinteni. Bolondot tesz vkiből. Bírót tettek belőle. || b. tárgyas Vmivé, vmilyenné tesz: vkit, vmit vminek, vmilyennek nyilvánít. Feladatává, kötelességévé tesz vkinek vmit; → felelőssé tesz vkit vmiért; függővé tesz vmit vkitől, vmitől; kérdésessé tesz vmit. Az erkölcsök süllyedése az, melyért [Zrínyi] a reformációt felelőssé teszi. (Arany János) || c. tárgyas Vkit vminek v. vmivé kinevez, megválaszt, és így vmely állásba juttat. Vezetőnek v. vezetővé teszik. Őt tették ellenőrnek. Megjárod bizony, ha még királynak tesznek. (Arany János) || d. tárgyas (régies) Vkit, vmit tesz: vmely magasabb tisztséget a megfelelő személy megválasztásával betölt(et), v. vkinek a megválasztását kijárja. Nagyatyja a bécsi helytartó… királyt tett, és trónkövetőt bukatott meg. (Kemény Zsigmond)
6. tárgyas (rendsz. mellékmondattal) Színlel (1). Teszi magát: tetteti magát; teszi, hogy…; vmi(lyen)nek teszi magát: vminek a látszatát kelti, v. igyekszik kelteni; hallatlanná tesz vmit: úgy viselkedik, mintha nem hallaná. Bolondnak teszi magát; → vaknak teszi magát. Nem beteg csak teszi magát. Toldi magát elsőbb teszi ügyetlennek. (Arany János) Tettem magam, hogy alszom, pedig nyitva volt a szemem. (Mikszáth Kálmán)
II. Helyez.
1. tárgyas Egyszeri mozdulattal, rendsz. a kezébe fogva helyez vmit, vkit vhova. Vö: odatesz (1). Az ablakba, a fiókba, a zsebébe tesz vmit; az → ablak közé tesz vmit; ad → akta tesz vmit; (átvitt értelemben, bizalmas) hova tetted az eszedet?: hogy tehettél ilyen butaságot, helytelen dolgot? elment az eszed?; fejébe v. fejére teszi a kalapot; → fontra tesz; → földbe tesz vkit; → füstre tesz vmit; helyére tesz vmit, jégre tesz; vkire teszi a → kezét; → közszemlére tesz; → lakat alá tesz vkit; → melegre teszi az ételt; → mérlegre, → patikamérlegre tesz vmit; a mérleg → serpenyőjébe tesz vmit; → próbára tesz vkit; → próbára teszi vkinek a türelmét; rám, rád, rátok, rájuk tesz vmit; → szájára teszi az ujját; hova tette a → szemét?; a → szívére teszi a kezét; tegye (csak) → szívére a kezét; vkinek a → torkára teszi a kést; (a) tűzre tesz: <gyúlékony tárgyat, rendsz. tüzelőanyagot> a lángok közé v. parázsra helyez, rak, hogy elégesse, hogy a tüzet táplálja vele; a tűzre tesz: <ételt v. más, nem gyúlékony anyagot> tűzhelyre, tűz fölé helyez, hogy melegítse; → üveg alá tesz vmit; két → vállra tesz vkit; → zár alá tesz vmit; → zár alá tesz vkit; vmit → zsebre tesz. Oda tesszük a naptárt, ahonnan jól látható. Ne előre, hanem hátra tedd ezt a holmit! Ide teszi az orrom elé a doboz. Billegett az asztal, alá(ja) tettem egy fadarabot. Leveles dohányát a béres leveszi A gerendáról, és a küszöbre teszi. (Petőfi Sándor) Bement a fia szobájába, kezét ölébe téve csöndes imádattal nézte őt. (Kosztolányi Dezső) Mint könyvelő, ki csendben hazatér, | ruháját rendben székére teszi… | puffannak apró, gyors lépései. (József Attila) || a. (tárgy nélkül) <Állatnak> ennivaló ad. Megyek, teszek a lónak. Tegyél a malacoknak az árpából! Tettél a borjúnak? || b. <Kártyajátékban vmely lapot ütésbe v. ütéshez> hozzátesz, rátesz. Adut, pikket, tarokkot tesz egy ütésbe. || c. tárgyas További eljárás, felhasználás végett v. ellenértékként juttat vmit vhova. (ritka, régies) Postára tesz: <vmely küldeményt, pl. levelet, pénzt> postai szállítás, elküldés végett felad; postára ad. Nem várta meg, míg… postára teszi hű tudósítását. (Tolnai Lajos) || d. tárgyas <Vmely értéket> letétbe helyez. Takarékba teszi a pénzét; zálogba, zálogházba v. zaciba tesz vmit. A finom csipkefőkötőt akkor tette zálogba. (Tolnai Lajos) || e. tárgyas (átvitt értelemben) Vhova tesz vmely pénzt: vmibe befekteti, vmire fordítja, költi a p-t. Megnézi, hova teszi a pénzét. Annyi pénze van, hogy azt se tudja, hova tegye. Hová teszed azt a sok pénzt, amit küldözgetünk? (Mikszáth Kálmán) || f. tárgyas (tárgy nélkül is) (gyak. átvitt értelemben) <Szerencsejátékban, fogadásban bizonyos pénzösszeget> a nyerés reményében kockáztat, s azzal az összeggel a játékban, fogadásban részt vesz; feltesz <vmennyit mint tétet vmire, kül. vmelyik lapra, lóra v. számra>. Kártyára, lóra, lutrira tesz vmely összeget; → placcra tesz; → rossz kártyára tesz; → százat teszek egy ellen v. egyre, hogy…; → ezret teszek egy ellen, hogy…; a → fejemet, a → nyakamat teszem rá. A kártya…, végre kijön, de csak miután már nem teszünk reá. (Eötvös József) „Aki akar, tesz” – ez a kockatörvény. (Arany János) || g. tárgyas (sport) Vki elé teszi a labdát: pontosan elérje rúgja, dobja v. ejti a labdát. || h. (tárgy nélkül) (bizalmas, durva) Tesz rá v. tesz a fejére: nem törődik vele, fütyül rá. Ő aláz meg engem, ha nekem tűrni kell, hogy, bocsánat, akkor tegyen a fejemre, amikor neki tetszik. (Nagy Lajos)
2. tárgyas Több részletben, többszöri mozdulattal helyez vmit vhova. Vö: odatesz (1). Ne oda tegyük a szenet, ahol a rőzse van. A leszedett diót kosárba tette. A krumplit verembe teszik. A földarabolt húst bográcsba tette. || a. (tárgy nélkül) <A tűzre, tűzhelyre> tüzelőt rak. Tégy még a tűzre! Tegyek még a kályhára? Tegyetek rá! hadd lobogjon: Te gyerek, gondolj a tűzzel. (Arany János) Tegyünk a tűzre, ébresztgessük. (Ady Endre) || b. tárgyas <Vmely tárgyat, alkatrészt> vhova, mire helyez és odaerősít. Béklyót, bilincset v. (régies) vasat tesz vkire, vmire: megbéklyózza, megbilincseli; bélyeget tesz a levélre; → féket → vmire; kabátjára teszi a jelvényt; → lakatot tesz a nyelvére; helyére teszi a leesett zárat.
3. Vkit vhova tesz: vkinek vhol helyet kínál v. mutat, helyet jelöl ki. → Hidegre tesz vkit; → skartba tesz vkit; → spirituszba kell(ene) tenni vkit; → talonba tesz vkit; nem tudom, hova tegyem, v. nem tudom hova tenni; (átvitt értelemben) azt sem tudja hova tegye: <örömében> nem tudja, hogyan kedveskedjék neki, hogyan járjon kedvébe, hogyan dédelgesse; az → Isten (engem) akárhová tegyen; az Isten → akárhova tegye. Nincs elég ülőhely, hova tegyem a vendégeket? || a. tárgyas (bizalmas) <Személyt> hivatalosan beoszt, helyez. Vö: odatesz (2). Szegedre tették szakfelügyelőnek. Miért teszik ide ezt az embert? Oda tegyétek, ahol kedvére dolgozhat. || b. tárgyas Állásba, hivatalba tesz vkit: intézkedésével, közreműködésével elhelyez, és így megélhetési lehetőséghez juttat vkit.
4. Vmibe tesz vkit, vmit: vmely állapotba helyezi, juttatja. → Foganatba tesz; → folyamatba tesz vmit; kényelembe teszi magát: kényelmesen elhelyezkedik; felesleges, alkalmatlan ruhadarabjait leveti, → panaszba tesz vmit; → tisztába tesz vkit; → tisztába tesz vmit; → vasba tesz. Teszi magát otthonos kényelembe. (Arany János) Várjuk…, míg vasba teszik azt az emberkét és elkísérik. (Mikszáth Kálmán)
5. tárgyas <Írásjelet> papírra vet; leír vhova, ráír vmire. Vö: odatesz (3). Keresztet tesz a szavazólap kockájába; kérdőjelet, pontot tesz a mondat végére; → pontot tesz (vminek a végére, vmire, vmi után). Az egynemű mondatrészek közé vesszőt teszünk. Nem oda tesszük a gondolatjelet, hanem ide. || a. tárgyas <Rögzítésre, megörökítésre szánt szót, nevet, gondolatot, művet> vhova feljegyezve írott jelekkel, írásban rögzít. (régies) Írásba, jegyzékbe, könyvbe tesz: vmit í-ba, j-be, k-be foglal; → indexre tesz vmely könyvet; vkit fekete listára tesz; (régies) kottára v. zenére tesz: megzenésít, ill. hangjegyekkel leír vmit; (régies) papírra tesz: p-ra vet, leír vmit; rovásra tesz vmit: följegyez, megjegyez, emlékezetében tart; (régies) vászonra tesz: vkit, vmit vászonra vet, lefest; vkit a jelöltek listájára tesz. Minden munkámat elébb a fejemben dolgozom ki…, mikor már leülök azt papírra tenni, csak a készet írom le. (Jókai Mór) Jegyzetet tesz egy papirosra, s félreteszi. (Csiky Gergely) Kottára tette az összes divatos nótákat. (Mikszáth Kálmán) || b. Vhova tesz vmit: az újság, v. folyóirat vmely helyén közli. Előre, hátra, középre teszi a cikket; a verset a novella elé teszi. A regényrészletet két tanulmány közé tették. || c. (átvitt értelemben, nyelvtudomány) Vhova tesz vmit: a mondat vmely helyén mond ki v. ír le vmely szót, mondatrészt. Vö. hátratesz.(3), odatesz (3). Előre teszi az állítmányt. A jelzőt nem előre, hanem szokatlanul hátra teszi a jelzett szó mögé. Oda tedd a mellékmondatot, ahova kívánkozik.
6. tárgyas (átvitt értelemben) <Mondanivalót az elmondottakhoz> hozzáfűz. Vö: hozzátesz. Tegyük ehhez még azt, hogy… De utána tette, hogy… || a. tárgyas (átvitt értelemben) <Elbeszélt tényekhez, eseményekhez> kissé túlozva, nagyítva még mond vmit. Vö: hozzátesz (2a). Ha beszámolt az eseményekről, mindig csodálatos dolgokat tett hozzájuk.
7. tárgyas (átvitt értelemben) <Vmely időre tervezett eseményt> rögzít azzal, hogy időpontját kitűzi. Az előadást keddre tették. Óráit mindig délelőttre tették. Teszik az indulást holnapi éjjelre. (Arany János) || tárgyas <Történeti, keletkezési időpontot> becslésszerűen megállapít. E kódex megírását a XV. század végére teszik. || b. tárgyas (személyi tárggyal) (átvitt értelemben) Nem tudom, hova tegyem: a) fogalmam sincs, róla, honnan ismerem, v. hogy kicsoda; b) nem tudom, mit gondoljak róla, milyen embernek tartsam.
8. tárgyas (átvitt értelemben, nyelvtudomány) Vmibe tesz: <szóalakot, nyelvtani szerkezetet, mondatot> bizonyos formájúvá alakít, s ezzel szerepét módosítja. Az igét múlt időbe tette. Az alanyt tedd többes számba! Tegyük a mondatot felszólító módba! || a. tárgyas (ritka, régies) <Szót, szöveget vmely nyelvre> fordít. Mendacem oportet esse memorem… Azaz – magyarra téve a szavak: | „Költő hazudj, de rajt ne fogjanak.” (Arany János)
9. tárgyas (átvitt értelemben) Vhova tesz vkit, vmit: <sorrendben, értékelésben> vmely fokozatúnak, értékűnek minősíti. Előre, hátra, középre teszi a rangsorban. || a. tárgyas (átvitt értelemben, népies, irodalmi nyelvben) Becsül, értékel vmit, vkit, vmennyire. Többre, kevesebbre tesz vmit vminél. Ember ő is, törpe, gyenge; S tán becsét is ha csalódnál, Alább tennéd… a valónál. (Arany János) Négy-ötszázra lehet tenni a számukat. (Tolnai Lajos) || b. tárgyas (átvitt értelemben) Elébe tesz vkit, vmit vkinek, vminek: többre becsüli, jobban szereti vkinél, vminél; előnyben részesíti vele szemben. Én a tésztát elébe teszem a húsnak.
III. tárgyas Vmely értéket jelent; olyan értéke, jelentése, jelentősége van.
1. Vmit, vmennyit tesz: vmivel, vmennyivel egyelő értékű; vmely mennyiséget elér. → Annyit tesz, mint(ha); emberszámot tesz; → számot tesz. Ketten tesznek egy embert. Mennyit tesz ez forintban? Mennyit tesz az egész? – Tíz forintot. Egy erszény pénz pedig tett akkor ezer piasztert. (Jókai Mór) Ő rég megszűnt számot tenni a családban. (Tolnai Lajos) || a. <Vmi teljeset, egészet> mint vminek a része, többedmagával v. más hasonlókkal együtt alkot; kitesz. Száz fillér tesz egy forintot. Öt ember tett egy brigádot. Két pár ökör tevé a fogatot. (Petőfi Sándor) Mindegyikünk csupán csak egy fél Magában; a két fél tesz egy egészet. (Vajda János) || b. Vmit tesz: mint fő jellemző vonás vminek a lényegét adja, v. vmivé avatja az embert. S a katonának bátorsága Teszi diszét, nem a ruhák… (Petőfi Sándor) Fényt űz csinált érzelmeivel nem egy, Kinek világát csak divat teszi. (Arany János)
2. (kissé régies) Jelent (5) vmit. Annyit tesz, mint; annyi, mint… Mit tesz ez magyarul? Ez azt teszi, hogy v. mint… Szeretni annyit tesz, mint megbocsátani. Ez a Viktoria, meg a Gloria; ami azt teszi diákul, hogy győzelem és dicsőség. (Jókai Mór)
3. Fontosságánál fogva számít vmit, jelentősége van. Sokat tesz az, hogy…; nem tesz semmit: nincs jelentősége, nem számít, nem baj v. sebaj. Tesz is az vmit! Mert az én érdemem nálad annyit tészen, Mennyi vizet kis fecske szájába veszen Az megmérhetetlen tengermélység ellen. (Zrínyi Miklós) Egy forintommal adósom maradt, no de nem tesz semmit, majd megadja. (Vas Gereben) A tárgy legalább nem ócska; – | ez is tesz valamit nálunk (Arany János) || a. (bizalmas) Ez már teszi v. ez aztán teszi!: ez így már jól van! ez igen!; pompás! nagyszerű!
IV. tárgyas (határozószerű közbevetésként) Teszem (azt): mondjuk…; például…; feltéve…; tegyük fel,… teszem, ha jobbat találhatnának… Mi lesz a munkájával? Teszem, ha megbetegszik? Mit csinálunk, ha teszem azt, ő is eljön? Teszem, 300 forint áll rendelkezésünkre. Reménylem, ily titok csak nem terheli szívedet, teszem, holmi szerelmi titok. (Szigligeti Ede) Gondolhattál volna, teszem azt, énrám is. (Mikszáth Kálmán)
Szóláshasonlat(ok): úgy tesz, mint aki → háromig se tud számolni. Szólás(ok): ld. ablak, bogár, bolha, fa, kocka, kirakat, lap, ló, szalma, szalmaszál, szép, tű, tűz.
Igekötős igék: alátesz; áttesz; betesz; beletesz; eltesz; feltesz; félretesz; hátratesz; helyretesz; hozzátesz; keresztültesz; kitesz; közzétesz; letesz; megtesz; odatesz; összetesz; rátesz; széjjeltesz; széttesz; tönkretesz; túltesz; visszatesz.
