tiszttartó
tiszttartó főnév
1. (elavult) Helytartó, a fejedelem helyettese.
2. (mezőgazdaság, 1945 előtt) <Uradalomban> a kasznárnál magasabb rangú gazdasági tiszt, akinek igazgatása alá rendsz. több gazdaság tartozott. Nem parancsol sem vicispány, sem szolgabíró, Robotára [= robotmunkára] senki sem hajt, ispány vagy tiszttartó. (népköltés) Akár erős, akár gyönge a jobbágy,… napi ötven kéve nádat kévánnak a tiszttartók. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): tiszttartóház, tiszttartólak.
tiszttartói; tiszttartóság.
