tizedes [2]
tizedes [2] [e-ë] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. (katonaság) Az őrvezetőnél magasabb, a szakaszvezetőnél alacsonyabb tisztesi rendfokozatot viselő személy v. ritk. ilyen rendfokozat. Régente a tizedest káplárnak nevezték. A tizedes szép, szőke bajszú legény. (Nagy Lajos)
2. (elavult) Urasági inas, hajdú. A márványkő padon ült egymásra vetett lábakkal az urasági tizedes. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): évtizedes.
tizedesi; tizedesség.
