tönkretétel
tönkretétel főnév
Az a cselekvés v. tény, hogy vkit v. vmit tönkretesznek. A parasztok és kisemberek tönkretétele. Elveimet… annyira veszedelmeseknek tarták, hogy… tönkretételemet határozták el magukban. (Táncsics Mihály) Még nagyobb baj volt a kenyér tönkretételénél is: az, hogy a lőpor mind összeázott. (Jókai Mór)
