töpörtyűs
töpörtyűs melléknév -en, -ebb [e, e], (kissé népies) tepertős [ë.ë v. e-e], (ritka) tepertyűs [ë-ë], (tájszó) töpörtős
1. Töpörtyűvel (1) készült. Töpörtyűs pogácsa, rántotta. A nemesi fölkelő sereg addig elmegy, amíg a tarisznyában tart a hazulról elhozott tepertős pogácsa; mikor az elfogyott, hazamegy. (Jókai Mór) Az almáriumban… megtalált… egy tányér töpörtős pogácsát. (Mikszáth Kálmán) || a. Olyan <étel>, amelyre töpörtyűt tettek, töpörtyűvel meghintett. Töpörtyűs zsemle; tejfeles, töpörtyűs túrós csusza. Csak már egyszer… egy kis jó libapecsenyével ülhetnék szemközt, hozzá tepertyűs öntött salátával. (Jókai Mór)
2. (népies) Olyan <ajak, száj>, amin töpörtyű (2) támadt. Töpörtyűs ajak; töpörtyűs szájú.
