torlódik
torlódik tárgyatlan ige -ott, -tak, -jék (-jon) (egyes számban csak 3. személyben)
1. <Sok személy, közlekedési eszköz, nagy mennyiségű anyag mozgás közben> akadályba ütközve folyamatosan rendezetlen tömegbe v. halomba gyűlik. A baleset miatt rengeteg kocsi torlódik az utcán. A Tiszán sok jég torlódott. A helyükbe egy perc múlván új hulláma torlódik a fegyveres sokaságnak. (Gárdonyi Géza) Karámba zárva fehéren torlódik | a nyáj. (Radnóti Miklós)
2. <Munka, ügyirat> egyre halmozódik úgy, hogy az egyik miatt a másik elvégzése, elintézése késik. Most nagyon torlódnak az ügyek.
3. (átvitt értelemben, választékos) <Gondolat, emlék, esemény> sűrűn, egymást érve csoportosul. Most már torlódtak az események. Valami kusza emlékek torlódtak eléje. (Mikszáth Kálmán)
Igekötős igék: feltorlódik; megtorlódik; összetorlódik.
torlódó; torlódott.
