tréfás

Teljes szövegű keresés

tréfás melléknév -an, -abb
Olyan <személy>, aki szeret tréfálkozni, aki kedveli a tréfát; vicces, tréfacsináló. Tréfás ember.  Végtelen tréfás, szikrázó elmésségű fiú volt. (Arany JánosShakespeare-fordítás) A Visztulánál hajdan s ma is| Tréfás, dalos halászok ülnek. (Ady Endre) || a. Ilyen emberre jellemző. Tréfás kedv. Tréfás kedvében volt. Komoly dolgokról tréfásan beszél.  Ilkát mindig udvariasan hazakísérte tőlünk is,… de tréfásan csúfondáros vagy ingerkedő volt vele szemben mások előtt. (Kaffka Margit)
2. Tréfát tartalmazó, mulattató, nevettető, humoros; vicces. Tréfás elbeszélés, mondóka, megjegyzés, műsor, ötletek, versike.  A darab elég tréfás, színpadon mulattató is lehet. (Vörösmarty Mihály) Aristophanes… az attikai tréfás szellemnek… kifejezése. (Péterfy Jenő) Sajnos, ezzel az én szerepem véget ért, – hajtá meg magát tréfás ceremóniával. (Mikszáth Kálmán)
tréfásság.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT