tudomány

Teljes szövegű keresés

tudomány főnév -t, -ok, -a
1. A természet, társadalom és gondolkodás törvényszerűségeitől, valamint a környező világ megismeréséről és tervszerű befolyásolásának módjairól szóló igazolható ismeretek rendszere. Elméleti, gyakorlati, polgári, szocialista, tiszta tudomány; a tudomány hősei; a tudománynak szenteli életét; a tudományt műveli.  [A magyar nemes.] Tán a tudománynak éljek? A tudósok mind szegények. (Petőfi Sándor) Szabadon nem jő semmi létre, A tudomány így véli ezt. (Reviczky Gyula) || a. (gyak. többes számban) Tudományág. Agronómiai, történeti tudományok; a tudományokba mélyed v. merül. A szocializmus mint tudomány egyre fejlődik és tökéletesedik.  Szállnának le reád Graecia isteni, Kik hajdan lehozák Attika földire A nagy mestereket s bölcs tudományokat. (Berzsenyi Dániel) A technikai tudományok a gyakorlatos [= gyakorlati] iparágakkal minálunk életadó viszonyban… csak gyér kivételként állanak. (Kossuth Lajos) || b. (választékos) Vmely tudományág eredményeinek gyakorlati célokat szolgáló, népszerű formája> ismeret, tudnivaló. A téli estéket a gazdák hasznos tudományok megszerzésére fordították. || c. (választékos) A nép egy tárgykörbe tartozó, tapasztalati úton szerzett ismereteinek összessége. A füvekkel való gyógyítás tudománya.
2. (rendsz. birtokos személyragos alakban) (bizalmas) Azoknak az ismerteknek az összessége, amelyeknek vki birtokában van; egyéni tudás, egyéni ismeret. Nem kell hozzá nagy tudomány, hogy…; annyi tudományom nekem is van: annyit én is tudok; ebben v. ezzel aztán kimerült a tudománya v. minden tudománya; megáll v. csődöt mond a tudományom v. végére jutottam a tudománynak; bottal verik bele a tudományt; tölcsérrel tölti vkibe a tudományt; tölcsérrel kell beletölteni a tudományt; tölcsérrel sem lehet a fejében tölteni a tudományt; csillogtatja a tudományát; tartsd meg a tudományodat!: nem érdekel a véleményed!  Sokoldalú tudományáért, különösen nyelvismeretéért a törökök nagyon megbecsülték. (Jókai Mór) Mielőtt… a maga tudományával előrukkolhatott volna: újabb vendégek érkeztek. (Krúdy Gyula) || a. (kissé régies) Hozzáértés, szaktudás, szakismeret, szakértelem. A kertész elhatározta, hogy tudományát másképpen hasznosítja.  Nincs is meg a tudományunk, hogyan kelljen azzal e géppel bánni. (Jókai Mór) Lakatos volt valamikor ifjúságában az öreg: onnan maradt benne a nyitó tudomány. (Gárdonyi Géza) || b. (bizalmas) Sajátos ügyesség. A kötéltáncosok bemutatták tudományukat.  Felmászni a meredek düledéken még csak könnyű tudomány, de lejönni nagy mesterség. (Jókai Mór) Hogy lyukasztottuk ki a nádat? Hát egy másik, vékonyabb náddal. Annak is megvolt a tudománya. (Móricz Zsigmond)
Szólás(ok): ld. kanál.
Szóösszetétel(ek): 1. tudománykedvelő; tudománypártoló; tudományszeretet; tudományszerető; tudománytan; tudománytár; 2. agrártudomány; áltudomány; államtudomány; bölcsészettudomány; élelmezéstudomány; hadtudomány; hittudomány; irodalomtudomány; jogtudomány; közgazdaságtudomány; néptudomány; nyelvtudomány; ókortudomány; orvostudomány; segédtudomány; szellemtudomány; széptudomány; színháztudomány; szótártudomány; társadalomtudomány; természettudomány; történelemtudomány; történettudomány; zenetudomány.
tudományú.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT