talál
talál ige -t, -jon, (népies) tanál
1. tárgyas <Vmit, vkit, aminek v. akinek ottlétéről előzetesen nem volt tudomása,> váratlanul meglát, észrevesz, s így hozzájut, összejön vele. Pénzt talál. Találtam egy fél kesztyűt Beléptem a szobába, és ott találtam a barátom. → Patkót talált. Találtam a sifonér sarkában egy icipici kis skatulyát. (Móra Ferenc) A padláson… egy hajdan zöld színű katonaládában… hét darab tolvajkulcsot találtak. (Nagy Lajos) || a. tárgyas A szokott v. átkutatott helyen meglát, észrevesz vkit, vmit, s így keresés után nyomára akad. Eleget, keveset, néhányat, sokat talál (vmiből); nem találja a tollát; nem találja a → helyét; nem találja vkinek a → helyét; csak → hűlt helyét találja; → lámpával sem talál vkit, vmit. Mindent a helyén találsz. Az egész házban senkit sem találtam. A házkutatás során fegyvert találtak nála. Nem találják az elszökött gyermeket. Melyik kötetben találom ezt a verset? Sehol sem találtam kijáratot. Akárhova hajtsam fejemet: Seholsem találom helyemet. (népköltés) A sáros útat már alig találni, A lóra hagyják, az tán nyomra lel. (Arany László) Egyébre sincs gondja, mint hogy valahol hajlékot találjanak. (Kuncz Aladár) || b. tárgyatlan (rendsz. személyragos határozószóval) Vkire talál: a) hirtelen megtalál vkit, akit keresett; rám, rád, ránk, rátok, rájuk talál. Sok keresés után végre rájuk találtam. Kerek utcaszegelet, Jártam én ott eleget, Ha mégegyszer ott járok, A rózsámra találok. (népköltés); b) váratlanul találkozik vkivel, vkire bukkan. Különös szerencse, hogy így rám találtál. c) (átvitt értelemben, választékos) <jelenség> eljut vkihez; elér vkit. Vö: rátalál. Bújtam én színbe, ólba, padlásra, de a boldogok zsibongása minden reggel rám talált. (Móra Ferenc) || c. (ritka) Feltalál. Im az ész nem rég is egyszerű port [= puskaport] talált, Mely egész hadakra képes szórni halált. (Arany János)
2. tárgyas és tárgyatlan Vkit, vmit v. vkire, vmire talál: keresése eredményeképpen v. véletlenül hozzájut vkihez, vmihez; vkire, vmire akad. Barátra, követő(k)re, pártfogó(k)ra talál; → emberére talál; → párjára talál; vki → hitelre talál vkinél; → süket fülekre talál; munkát talál; termékeny → talajra talál. Neki való állást talált. Piros lábú fehér galamb elszáll, Repül, repül, míg párjára talál. (Czuczor Gergely) Tegnapelőtt félrehítt a miniszterelnök…., hogy ajánljak neki valakit…, s ha megfelelő férfiút találok…, azt ő ki fogja neveztetni. (Mikszáth Kálmán) Az erdőben jártak, patakra találtak. (Gárdonyi Géza) Hamarosan talált egy diákszállót, ott három frankért egy udvari szobácskát. (Kosztolányi Dezső) Ki szeret és párra nem találhat, oly hontalan, mint amilyen gyámoltalan a szükségét végző vadállat. (József Attila) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Vmit talál: vmely kívánt, keresett lehetőséghez, előnyhöz jut. Lehetőséget, megoldást, módot talál; → kedvet talál vki előtt; kedvét, örömét találja vmiben: kedvére van, jólesik, tetszik, ill. örömet szerez neki vmi; sok örömet talál benne; nem talál nyugtot; → szerét, számát se találja; utat talál vkinek a szívéhez: meg tudja magát szerettetni vele. A vadon erdők közt találtam kedvemet. (Faludi Ferenc) Lármás vígasságok, eltikkasztó bálok, Bennetek mely kevés örömöt találok! (Csokonai Vitéz Mihály) A király… Visszaváltá nekik mind amit eladtak… Szegény Pekri Anna bánatja azonban Nem talált enyhűlést a földi vagyonban. (Arany János) Az leányokat… talán elengednék a hadnagy urak, hanem az új városokra, melyekben új uzsorásokat és új hitelt találnak, határozottan szükségük van. (Mikszáth Kálmán) || b. tárgyatlan (átvitt értelemben) Egymásra találtak: nagyon összeillenek, megértik egymást. || c. tárgyatlan (átvitt értelemben) Magára talál: egyéniségével összhangba kerül a magatartása, működési területe. || d. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vmire talál: <törekvés, szándék, működés, kijelentés> vmely elősegítő v. hátráltató mozzanathoz ér, vmely eredményre jut. Vmi → hitelre talál vhol, vkinél. Fáradozása elismerésre talál. Szavai visszhangra találnak. szándéka ellenzésre talál. Példája követésre talált. E felhívás a nemzetben visszhangra talált. (Kossuth Lajos) Hiába kereste mindenik a halált, Mert csak hirre-névre, dicsőségre talált. (Arany János)
3. tárgyatlan Vhova talál: vmely kívánt helyre – ismeretlen területen v. az odavezető utat nem ismerve – az irányt, az utat keresve eljut. Alig találtam hozzátok. Hogy lehet innen a hegyre találni? Senki se tudja, hogy Rómába jöttem. Most nem talál utánam se levél, se hírlap. (Jókai Mór) Az, aki a helyet ismeri, úgyis ide talál, aki pedig nem ismeri, jobb is, ha nem jön. (Tömörkény István)
4. Vhogyan talál vki, vmit: odaérve tapasztalja, hogy vki, vmi bizonyos állapotban, meghatározott körülmények között van. Az ajtót tárva-nyitva találtam. Holtan találták a szobájában. Nagy munkában találták. Mit látok?… Oh Laczfi, hogy talállak, bujdosón? (Vörösmarty Mihály) Vigyázz, magyar, vigyázz, éjjel is ébren légy, Ki tudja mikor üt rajtad az ellenség? Ha eljön, ugy jőjön, hogy készen találjon. (Petőfi Sándor) || a. (átvitt értelemben) [A hajnal] mindeneket ébren talált. (Móricz Zsigmond) || b. Vhol találja magát: meglepődve veszi észre, hogy ott van. Egy fényűzően berendezett szobában találta magát. Egyszerre véletlenül szemközt találta magát az ott sétáló basával. (Jókai Mór) Láthatatlan párázatot lehelő víztükörnek ment neki a középkorú úriember, és egyszerre derékig vízben találta magát. (Krúdy Gyula) || c. Vhogy találja magát*: vhogy érzi magát. → Otthon találja magát vhol. Jól találta magát a társaságban.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
5. Vkit, vmit talál (vmin): úgy dob, lő v. üt, hogy a dobás, lövés, ütés vkit, vmit ér (vmely részén); eltalál. Telibe talál (vkit, vmit) Öklével orron találta ellenfelét. || a. tárgyas <Eldobott tárgy, lövedék, ütésre használt eszköz, ill. dobás, lövés, ütés> vmely részén megüt vkit, vmit, ill. vmely részébe behatol. Vállán találta a dárda. A jobb karját találta a golyó. A lövés szíven találta. Hej, az én lovam nyeritett a csatába, Első lábát éles golyó találta. (népköltés) || b. tárgyatlan (Vhova) talál: eléri v. hatásosan éri a célba vett tárgyat, embert, testrészt. Vö: beletalál (2), odatalál (2). Belém, beléd, belénk, belétek, beléjük talál; a cél mellé talál. Oda talál, ahova céloz. A fegyver eldördült és talált. Ez az ütés nem talált. Háromszor dobott, de egyszer sem talált. || c. tárgyatlan Vhova talál: vmely kívánt helyre eljuttat vmit. → Célba talál. Szúr aztán az olasz a semmin nagyokat. Mint a vén asszony, ki négy szemmel varrogat. – Cérnát vonna tűbe… épen mellette jár – Csak, ahová kéne, fokába nem talál. (Arany János)
6. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Megjegyzés, célzás, gúny> rátapint a lényegre, az igazságra, úgyhogy megértik: eléri a célját. Válasza jól talál. Akkor bukásom csak sikerre vált. Mert azt jelenti, satirám talált. (Gyulai Pál) Úgy érezzük, hogy ez a megjegyzés talál. (Ambrus Zoltán) S nyögtem: „Hozzám senkisem hü, még szivem reménye sem: | majdcsak elhagy e madár is – nem lesz reggel nyoma sem!” | Szólt a Holló: „Sohasem!” | megdöbbentem hogy talál az elsirt szóra ez a válasz. (Babits Mihály–Poe-fordítás) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Vkit talál: <megjegyzés, viselkedés v. vki a megjegyzésével, magatartásával> vkire úgy céloz, hogy az illető megérti a célzást. Találva érzi magát: megérti v. úgy érzi, hogy a célzás őrá vonatkozik, neki szól. Ő is találva érezte magát, mintha neki is szólott volna a lecke. (Móricz Zsigmond) || b. tárgyas Szíven talál vkit: a) <megjegyzés, tett> hirtelen mély fájdalmat, keserűséget okoz neki; nagyon megsérti; b) <kellemetlen esemény, hír> elképeszti v. megrendíti. Anyjának halála szíven találta a könnyelmű gyereket. Mélyen szíven talált ez az utolsó szó. (Tolnai Lajos)
7. tárgyatlan Talál (vkire, vmire): <kép, leírás> megegyezik a valósággal, az eredetivel; ráillik vkire, vmire. Vö: rátalál. (3). Rám, rád, ránk, rátok, rájuk talál. A számítás talál. Az arckép pompásan talál. A fazekas leírása mindenben atyámra talált. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka) Találva van: vki, vmi rajzban, festményen sikerülten, híven, jól van ábrázolva. Úgy-e híven van találva [a leánya], asszonyom? Vonásról vonásra…, sőt az a kis emlékezetes szeplő arcán sem hiányzik. (Jókai Mór) || b. tárgyas (régies, ritka) Eltalál, kitalál. A csintalan gonosz manó te vagy, Kit a nép Robin-pajtásnak nevez… Nem az vagy-é? – Találtad, cimbora. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Nagyon jól találta, aki ezt a nevet adta neki. (Jókai Mór)
8. tárgyatlan Illik, hozzávaló vmihez, vkihez. Ehhez a hajszínhez nem talál a kék kalap. Egyik kulcs sem talál a zárhoz. Úgy összeillünk párosan mi: kopott ember, kopott liget. Már útja is (kettő viszen ki) Zilált kedélyhez jól talál. (Arany János) Ehhez a hangulathoz talál a külső természet. (Mikszáth Kálmán)
9. tárgyas <Tapasztalás, meggyőződés alapján> vminek, vmilyennek v. vhogyan ítél. Úgy találja, hogy… Kielégítőnek találtom. Nagyon kedvesnek találta a leányt. Ezt kevésnek találom. Vétkesnek találták. Midőn mosolygó bölcseségedet Belém enyelgi szép epistolád,… Vigabban érzek s boldogabb vagyok. Szebbnek találom puszta lakhelyem. (Berzsenyi Dániel) Sokkal kedvesebbnek talállak, mióta nem vagy férjem. (Csiky Gergely) Azt teszem, amit a legkényelmesebbnek találok. (Ambrus Zoltán) Minden szavát, mozdulatát bántónak találta. (Herczeg Ferenc)
10. tárgyas Véletlenül vmit tesz, v. vmi történik (vele). A lábára találtam lépni. Mi lesz, ha el találom hibázni? Még meg találok betegedni. Mit csinálunk, ha esni havazni talál? Párisban egy embert akasztani vittek… ott közel talált elmenni egy herceg… És az a herceg igen-igen tréfás úr volt. (Mikes Kelemen) Ha hozzád ér lelkem, s meg talál égetni: Nem tehetek róla… te gyujtottad ugy fel! (Petőfi Sándor) Gyulai Pál… nagy túlzásba tanált esni, midőn azt mondotta, hogy én rád haragszom. (Arany János) Rémülten visszahúzódott, hogy meg ne lássa s meg nem találja kérdezni, hogy mit akar. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (1. személyben) (bizalmas, v. tréfás) <Kül. fenyegetésben:> vmit teszek vele(d, veletek stb.), amikor nem is gondolja (gondolod stb.). Vigyázz magadra, mert meg talállak pofozni! Laci te,… Ülj meg itten az ölemben, De ne moccanj, mert különben Meg talállak csípni. (Petőfi Sándor) || b. Vesztét találja vhol, vmiben: történetesen ott pusztul, ott vész vhol, váratlanul, elpusztul vmi miatt. A táncban mért hányod fonákul lábadat?… Mint kinek a tyúkok ették meg kenyerét, Vagy kinek borában légy találta vesztét. (Vörösmarty Mihály)
Szólás(ok): ld. fej, híd.
Igekötős igék: betalál; beletalál; eltalál; előtalál; feltalál; hazatalál; idetalál; kitalál; letalál; megtalál; mellétalál; odatalál; rátalál; visszatalál.
találás.
