tapint
tapint ige -ot, -son; -ani (-ni)
1. tárgyas <Felületi alakot, halmaz állapotot, hőmérsékletet> érintés útján érzékel. Tapintjuk a tárgyakat. Ám tekintsd e hidegséget Arcom holt vonásain, És tapintsd e keménységet Testem márványtagjain. (Kölcsey Ferenc) Bele is markol egyszer-kétszer a búzába, tapintja, morzsolja… az ujjai közt. (Nagy Lajos) || a. (tárgy nélkül) Az ujjunkkal tapintunk.
2. tárgyatlan Tapint vhová, vmire: a) tapintás közben v. véletlenül vmihez ér. Az orvos éppen oda tapintott, ahol fáj. b) (átvitt értelemben) <Kül. állandósult szókapcsolatokban:> véletlenül v. szándékosan rátalál, rámutat vmire; elevenére tapint vkinek: szóval v. tettel érzékeny pontot, kényes ügyet érint; vminek a velejére tapint: a kérdés, az ügy leglényegesebb pontját találja el, arra mutat rá. Előre… a rendek véleményére kívánt tapintani, vizsgálni a szíveket és veséket. (Kemény Zsigmond) Miska lesütötte fejét és sóhajtott. Elevenére tapintottak ezek az átkozott asszonyok. (Mikszáth Kálmán)
3. tárgyas (költői) Megtapint. Tapintom a kardot; derekamon volt még. (Arany János)
Igekötős igék: kitapint; megtapint; mellétapint; rátapint; végigtapint.
tapintható; tapintott.
