társadalmi
társadalmi melléknév -lag
1. Olyan, ami a társadalomban (1, 2) hat, történik, végbemegy, v. ami a társadalom szerkezetére jellemző. Társadalmi egyenlőség, egyenlőtlenség, erők, fejődés, forma, forradalom, gyűjtés, haladás, harc, igazságtalanság, kiváltságok, környezet, lét, megrázkódtatás; társadalmi mozgalom, munkamegosztás, osztály, összetétel, rend(szer), termelés, termelőerők, termelőfolyamat, tőke, tudat(forma), valóság, viszonyok. Ki érezi meg előbb a politikai és társadalmi légkör változásait, mint éppen a költő? (Kemény Zsigmond) Átalakulnak a gazdasági viszonyok, s akkor át kell alakulni a társadalmiaknak is. (Móricz Zsigmond) A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya) || a. A társadalomra jellemző. Nincs társadalmi hitványság, politikai bambaság, közigazgatási visszaélés, melyet Eötvös regényéből kifeledne. (Péterfy Jenő) || b. A társadalommal vmilyen viszonyban levő, a társadalomban elfoglalt. Társadalmi állás, élet, helyzet; társadalmi lépcső ←; társadalmi pozíció. Ha a nő sorsát ma is a férfi formálja, ez… talán a társadalmi helyzet, a történelmi eredmények folyománya. (Ambrus Zoltán) Se pénze, se ruhája, se társadalmi állása – s mégis tetszenek neki a csinos nők (Nagy Lajos) || c. Olyan, ami a társadalomra (1, 2) vonatozik, annak életével, megnyilvánulásaival foglalkozik. Társadalmi elméletek, regény, szatíra.
2. Olyan <tevékenység, szervezet>, amely a társadalom gazdasági, politikai, művelődési stb. szükségleteinek kielégítésére irányul. Társadalmi bíróság ←; (közgazdaságtan) társadalmilag hasznos munka: az embereknek a társadalom szükségleteit kielégítő termelő, valamint anyagi javakat közvetlenül nem termelő tevékenységének összessége; (1945 után) társadalmi munka: önként vállalt, díjtalanul a közösség érdekében végzett m.; társadalmi egyesület, szervezet; a föld társadalmi megművelése; (közgazdaságtan) társadalmilag szükséges munka: vmely áru elkészítésére a termelés átlagos föltételei közt fordított m.; (közgazdaságtan) társadalmilag szükséges munkaidő: vmely árunak a szokásos termelési föltételek között – átlagos fokú ügyességgel, munkamenettel stb. – való elkészítésére szükséges m. A kerület dolgozói társadalmi munkában parkosították az iskola környékét.
3. Olyan, ami nem egyéneknek, hanem a közösségnek, a társadalomnak a tulajdonában van; kollektív. A társadalmi tulajdon védelme. A szocialista rendszerben a termelési viszonyok alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona. A Magyar Népköztársaságban a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam, a közületek vagy szövetkezetek tulajdonában van. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya)
4. A társasághoz (1) tartozó, hozzá fűződő, vele kapcsolatos. Társadalmi kapcsolatok; élénk, nagy társadalmi életet él: gyakran jár társaságba, sok embert lát házában vendégül.
5. (ritka, régies) Társas (4). Az ember társadalmi lény. (Eötvös József)
