tartam
tartam főnév -ot, -a (rendsz. egyes számban)
Az időfolyamat egy szakasza; az az idő, amíg vmi (el)tart. A háború hosszú tartama; a beszéd tartama alatt. Az utazás tartama Budapesttől Szegedig három óra. Öt perc tartamára nem volt Tuhutum vármegyében népszerűbb egyéniség a Jancsinál. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): élettartam; időtartam.
tartamú.
