tartó
tartó melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki vkit, vmit tart (I. 1). Kezében tollat tartó diák; vállát ferdén tartó ember. A gyermekét ölében tartó anya.
2. (átvitt értelemben is) Olyan <személy, dolog> aki, amely vkit, vmit elfoglalt helyzetében, állapotában állandósít, tart (I. 2–5). A hidat tartó pillérek: az embert tartó reménység; meleget tartó bunda; színét tartó szövet; a kutyát pórázon tartó gazda; a várost tűz alatt tartó ellenség; az adatokat fejében tartó riporter; tekintélyt tartó tanár.
3. Olyan <személy v. intézmény>, aki, amely vkit távozásában v. működésében késleltet, visszatart, tart (I. 6). A rabot fogva tartó hatóság; a vendéget szóval tartó házigazda.
4. (katonaság) Olyan <személy v. közösség>, aki, amely katonai erő alkalmazásával erődítményt, várat, területet, állást birtokol, nem enged át ellenségnek, tart (I. 7). A várat tartó vezér; az állást tartó szakasz.
5. Olyan <személy>, aki vmely korlátozó szabályt, fennálló viszonyt, fogadás vállalást, kötelezettséget fennállónak, érvényesnek jelent ki, ill. érvényben hagy meg, azt nem szegi meg, tartja (I. 9–11). A diétát tartó beteg; a barátságot tartó szomszédok; a fogadást tartó férfi.
6. Olyan <személy, dolog>, aki, amely bizonyos időt igénybe vevő cselekvést végez tart (III). A razziát tartó rendőrök; a gyűlést tartó lakók; a beszámolót tartó képviselő; a nyári szünetet tartó színház. A „Bécs városához” címzett vendéglő előtt stációt tartó… bérkocsisok… az „állott sör” miatt szerettek idejárni. (Krúdy Gyula)
7. Magát (vhogyan) tartó: a) olyan <személy>, aki magát vmilyen állapotban tartja (I. 8); b) olyan <hagyomány, hiedelem>, amely hitelét megőrzi, szívósan fennmarad. A magát még jól tartó asszony; a magát kitűnően tartó öregúr; a magát makacsul tartó hír szerint…
8. Elhelyezést v. életlehetőséget adó v. vkit, vmit ideiglenesen birtokló. A családját tartó férfi; sofőrt tartó vállalat; szép árut tartó kereskedő.
9. Olyan, aki, ami hisz, vél, nyilvánít vmit; olyan, aki, ami tart (IV) vmit. Magát nagyra tartó szájhős; más véleményét tiszteletben tartó ember; a nyugdíjra igényt tartó özvegy. Akkor nem volt ám 194 lap Pesten, hanem volt két olyan politikai lap, amelyikhez magára tartó írónak lehetett szegődni. (Jókai Mór) Olyan arszlán volt, amilyen csak egy büszke, magára jogosan sokat tartó vénlegény lehet. (Tolnai Lajos)
10. Olyan <dolog>, amely bizonyos ideig folyik, fennáll, tart. A sokáig tartó vita. Most sokáig tartó vívás keletkezik… (Arany János) Sokszor napokig tartó mozdulatlanságban vártuk, hogy átsurranjanak rajtunk a napok. (Kuncz Aladár)
11. (átvitt értelemben is) Olyan <személy, dolog>, aki, amely vkivel, vmivel vmilyen viszonyt, kapcsolatot folytat, vkivel, vmivel tart (VI. 2c, d). A modern irányokkal tartó szobrász; a munkásokkal tartó mérnök.
12. (átvitt értelemben is) Olyan <személy, dolog>, aki, amely haladás közben vhol van v. vmerre megy, halad, tart. A jobbra tartó gyalogos; a patak felé tartó út; a hegynek tartó szekér.
13. Olyan <személy, dolog>, aki, amely vmitől óvakodik, fél, tart. A kellemetlenségektől tartó ember.
II. főnév -t, -ja
1. (csak többes számban) (ritka) Általában az, aki tart vmit. A rendet tartók; a szavukat tartók.
2. (építészet) Szerkezetbe már beépített gerenda. → Rácsos tartó.
3. Az az eszköz, amelyben tartanak, tárolnak, őriznek vmit. A gyermek a lyukhoz mászott, hol a szénát lehányják a tartóba; lebukott. (Arany János) A kezem annyira reszketett, hogy a gyertya kiesett a tartójából, s egyszerre sötétségbe álltam. (Gárdonyi Géza)
Szóösszetétel(ek): 1. tartócölöp; tartófa; tartólap; tartóoszlop; tartószeg; tartószíj; tartószilárdság; tartótengely; tartózsinór; 2. állattartó; borstartó; cukortartó; csomagtartó; csúcstartó; ereklyetartó; evőeszköztartó; függönytartó; gyertyatartó; gyufatartó; hamutartó; haragtartó; harisnyatartó; helytartó; jobbágytartó; karbantartó; kefetartó; kincstartó; kulcstartó; lábtartó; lemeztartó; melltartó; méztartó; nadrágtartó; rabszolgatartó; rangtartó; sótartó; számtartó; szappantartó; szavatartó; széntartó; szentségtartó; színtartó; szótartó; tányértartó; tintatartó; tiszttartó; titoktartó; tojástartó; tolltartó; tölténytartó; tömlöctartó; virágtartó; zászlótartó; zoknitartó.
