telepít
telepít [e-e] tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] (-ni)
1. <Személyeket, rendsz. nagyobb csoportokban új, állandó lakóhelyükre> intézményesen költöztet. Régi királyaink sok idegent telepítettek Magyarországra. || a. (ritka) Telepít vmit: vmely emberi települést hoz létre. [Károly király] a völgyet megszereté nagyon… S ahol a forró víz kilövi sugarát Emele ott fürdőt, telepíte várost. (Arany János)
2. <Rendsz. fás szárú hasznos növényt v. fát nagyobb tömegben> ültet oda, ahol ezelőtt ilyen nem nőtt. Szőlőt telepít. A dombokra fenyőerdőt telepítenek.
3. (katonaság) Aknát telepít: aknát rak le, helyez el. Az állások előtt aknákat telepítettek.
4. (műszaki nyelv) <Műszaki v. gazdasági létesítményt> létrehoz, szervez vhol. Erőművet, fiókot, gyári részlegeket, kutakat, lerakatot telepít.
Igekötős igék: áttelepít; betelepít; hazatelepít; kitelepít; letelepít; megtelepít; összetelepít; rátelepít; visszatelepít.
telepítget; telepített; telepíthető; telepítő; telepíttet.
