tenyér
tenyér [e] főnév tenyeret [e-e-e], tenyere [e-e-e]
1. A kinyitott kézfej belső oldala, rendsz. mindkettő együtt, néha csak az egyik, gyak. az ujjakkal együtt. Izzadt, kemény, kérges, puha, széles tenyér; → csattognak a tenyerek; feltörik a tenyere; összeverődnek a tenyerek: tapsolni kezdenek; → viszket a tenyere; → belecsap vkinek a tenyerébe; vkinek a tenyerébe csap: nagy karlendülettel vkivel kezet fog <kül. alku utána a megegyezés jeléül>; tenyerébe hajtja, támasztja fejét; (átvitt értelemben, bizalmas) tenyérbe kívánkozó, szaladó arc, kép, pofa: annyira ellenszenves a., k., p., hogy szeretné az ember megütni; tenyérbemászó a., k., p.; vmit a tenyerébe töröl; tenyeréből → ernyőt csinál; tenyérből jósol; a tenyeréből olvas vkinek: <babonás hiedelem alapján> a tenyér vonalaiból következtet vkinek a jövőjére; tenyerén → hordozza a szerencse; vmi (fel)töri a tenyerét; → keni, → megkeni vkinek a tenyerét → kinyitja a tenyerét; megköpi a tenyerét: <hogy vmely eszköz v. szerszám ki ne csússzon belőle>; összecsapja a tenyerét: <csodálkozás jeléül>; összeveri a tenyerét: tapsol; tenyerével megtörli homlokát. Szóláshasonlat(ok): csupasz, mint a tenyerem: teljesen csupasz; ismeri, mint a tenyerét: <főként helyet nagyon jól ismer, jól tud tájékozódni benne.> Ismerte… a Duna fenekét is, akár a tenyerét. (Tömörkény István) A Holt-tenger fehér sópora lerakódott reám, ahogy vizébe mártottam tenyerem. (Karinthy Frigyes) Arcunkból dől a víz, s néha belenézünk véresre mart tenyerünkbe. (Gelléri Andor Endre)
2. A behajtott v. marokba fogott kézfej belső része. Bezárja, kinyitja a tenyerét; tenyerébe fog, zár. Keményen hordozá kardját életében, Fogva tartá most hűlő tenyerében. (Vörösmarty Mihály) Két gyenge tenyere közé fogta az arcomat. (Móricz Zsigmond)
3. (növénytan) Boldogasszony tenyere: apró fészekvirágzatú, hosszúkás, csipkés levelű krizantémféle kerti dísznövény (Balsamita). Neki még a tömjénfüst is büdös volt, hát még a kálvinista hívek boldogasszony tenyerének a bűzi. (Jókai Mór)
Szólás(ok): tenyerén hord v. hordoz vkit: kedvében jár, kiszolgálja, dédelgeti, minden kívánságát teljesíti; tenyerén hordja a szívét: mindenkihez mindenkor őszinte, nyíltszívű.
Szóösszetétel(ek): tenyércsapás; tenyércsapkodás; tenyércsattanás; tenyércsattogás; tenyérjóslás.
