teremt
teremt [e-ë v. e-e] ige -ett, -sen [ë-ë]; -eni [e] (-ni)
1. tárgyas (vallásügy) <Vallásos felfogás szerint Isten> a semmiből létrehoz vkit, vmit, anyagi formát ad neki. Mikor Isten világot teremtette, | Legelőször a szegényt teremtette. (népköltés) Itt az ember olyan magában érzi magát, mintha az isten neki teremtette volna ezt a mindenséget. (Móricz Zsigmond) || a. (tárgy nélkül) (vallásügy) Nem érzed-é eszméid közt az űrt, Mely minden létnek gátjáúl vala, S teremtni kényszerültél általa? (Madách Imre) || b. (ritka) <Vmely természeti erő> létrehoz, életre hív vkit, vmit. A való anyag teremett minket | e szörnyű társadalom | öntőformáiban löttyintve… | hogy helyt álljunk az emberiségért | az örök talajon. (József Attila)
2. tárgyas (határozói vonzattal) Az Isten vminek teremt vkit, vmit: <vallásos felfogás szerint> egész mivolta arra rendeli, hogy vmi legyen; természeténél fogva nem is lehetne más. Az Isten is tanárnak teremtette. E környéket az Isten is fürdőhelynek teremtette. Te fiam? te szabsz a tolvajok közt rendet: Téged az isten is bírónak teremtett. (Arany János) Te bátor ember vagy… az isten is katonának teremtett. (Mikszáth Kálmán) || a. Az Isten is neki teremtette: <vallásos eredetű szóhasználatban> éppen hozzá való, nagyon összeillenek. || b. Az Isten vmire teremt vkit, vmit: <vallásos felfogás szerint> természete, veleszületett tulajdonságai folytán vmely tevékenység, hivatás, sors vár vkire, vmire. Az Isten is boldogságra teremtette. || c. Vmire van teremtve vki, vmi: <naiv hiedelem szerint> az a végzete, sorsa, hogy vmi osztályrészül jusson neki. Boldogságra van teremtve.
3. tárgyas <Személy, ritk. dolog vmely helyzetet, állapotot> rendsz. csekély előzményből v. gyorsan létrehoz, ill. előidéz; erélyes beavatkozással gyorsan megvalósít. Helyet teremt vkinek; előnyös helyzetet teremt; kedvező légkört teremt vminek a számára; → befejezett tényeket teremt; jó viszonyt, baráti kapcsolatokat teremt; új világot, életet teremt; békét, csendet, fegyelmet, rendet teremt. Valóságos paradicsomot teremtett ott. A nemzetnek erőt kell teremteni. (Kossuth Lajos) [A nemzetgyűléshez.] Bármily erővel bármily áldozattal… Hazát kell nektek is teremteni! (Petőfi Sándor) Megsokszorozta önmagát egy új, terebélyes családot teremtve az ifjúságban. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas (átvitt értelemben is, választékos) Képzelőerejével, művészi tehetségével (meg)alkot vmit. Remeket teremt. Csupán a képzelet s az is ritkán teremt Ily kedves kis leányt, ily tündér gyermeket. (Petőfi Sándor) A művész egyéniségének java az, amit teremt. (Justh Zsigmond) Az író nem nyálkás alakokat akart teremteni, hanem mély érzelműeket. (Péterfy Jenő) || b. (tárgy nélkül) (választékos) Vmilyen, rendsz. művészi alkotást hoz létre. Legyen szives megküldeni | Szerkesztő, kérem, a lapot. | Igaz, nem fizettem elő… De fölcsapok költőnek és Teremtek majd, a semmiből. (Arany János) Az időt hihetetlenül tisztelte: pillanatok alatt akart teremtetni. (Móricz Zsigmond)
4. tárgyas Gyorsan, akárhonnan is hoz, szerez, kerít vmit. Honnan teremtsen pénzt? Akárhonnan is, egy rajzolót kell teremteni. Feleségemnek útlevelet kellett teremtenünk (Táncsics Mihály) Hol teremt az ember mostan pénzt eleget? (Arany János) Pénzt teremtett a semmiből, furfanggal, ha kellett, panamával. (Babits Mihály) || a. (határozó vonzattal) (népies, régies) Vhova teremt vkit, vmit: eszközli, eléri, hogy vki, vmi gyorsan ott legyen, ott teremjen vhol. Jelentik azonban, Hogy a kobzos eltünt nyom nélkül az éjjel: Megdöbbent a király… „Ejnye! pedig az most nagyon kellett volna! | Nosza, teremtsétek ide mindjárt” – szóla. (Arany János) Idő fog beletelni, amíg a hálót a zsákmánnyal a partra teremtik. (Jókai Mór)
5. tárgyas (bizalmas) Üt, vág. Arcul, képen, nyakon, pofon teremt vkit; → falhoz teremt vkit, vmit; földhöz teremt vkit, vmit. Úgy teremti földhöz a Jancsit, csak úgy nyekken. (Jókai Mór) Egy ügyes mozdulattal… arcul teremtette az árulkodó fiút. (Mikszáth Kálmán) Lobot vetett Marci szeme s úgy teremtette képen Jancsit, hogy az szegény majd kiesett a padból. (Gárdonyi Géza)
Igekötős igék: előteremt; kiteremt; leteremt; odateremt; összeteremt, újjáteremt.
teremtett; teremthető.
