térköz
térköz főnév
1. (hivatalos) A térnek két határpont v. két határoló tárgy közé eső része. Meghatározott, szabályos, szomszédos térköz; házak, oszlopok térköze.
2. (vasútügy) Ugyanabban az irányban haladó vonatok között megszabott legkisebb távolság v. vonalszakasz, amelyben a vonatok egymást az összeütközés veszélye nélkül követhetik. Egy térközben egy időben csak egy vonat haladhat.
3. (katonaság) Zárt rendben egymás mellett levő katonák v. alakzatok közötti távolság. Tartsatok nagyobb térközt egymás közt.
4. (katonaság) Az a távolság, amely gyalogsági támadásba való fejlődéskor az egyes harcoló katonák között van. Nyolc lépés térköz.
Szóösszetétel(ek): térközbiztosítás; térközbiztosító; térközhatár; térközőr; térközzárás.
térközi; térközű.
