termelő
termelő [e-e] melléknév és főnév
I. melléknév Olyan, aki, ami termel (1–5), a termelést előmozdítja v. részt vesz benn. (közgazdaságtan) Termelő fogyasztás: a termelési eszközök felhasználás anyagi javak termelésére; termelő munka, munkás, szerszámok, tőke; áramot, energiát termelő erőművek; gabonát termelő országok; szenet termelő bányászok; tejsavat termelő baktériumok.
II. főnév -t, -je [e] Olyan személy, aki termel (1, 3) Kisipari termelők. || a. Az a személy, aki a mezőgazdaságban termel. → Szerződéses termelő; elemi kárt szenvedett termelők. A piacon a termelőtől vásárol burgonyát.
Szóösszetétel(ek): 1. termelőapparátus; termelőhely; termelőkörzet; termelőtényező; termelőtőke; 2. bortermelő; dohánytermelő; kistermelő; őstermelő; szőlőtermelő.
