testvér
testvér [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (gyak. birtokos személyraggal)
1. Egyazon szülő(k)től származó bármelyik nembeli személyek (gyermekek) egyike <a másikhoz v. a többiekhez való viszonyában.> Jó, rossz testvér; apáról v. anyáról testvérek: apjuk, ill. anyjuk közös, ugyanaz; → egyhasi testvérek; → osztatlan testvérek. Négy testvérem van, egy húgom és egy néném, egy öcsém és egy bátyám. A jó testvérek összetartanak. Úgy szereti, mint a testvérét. (szójárás) Testvérek között is megér vmit v. vmely összeget: nagyon olcsón jutányosan van számítva. Olyan huszonötöt vágatok rád, hogy testvérek közt is megér ötvenet. (Petőfi Sándor) Csak testvér marad az, aki egyszer testvér. (Arany János) Idősebb testvére, Louise nevelte fel. (Ambrus Zoltán) Hullasztottam meleg vérem, Rágódtam dobott kenyéren, Se barátom, se testvérem. (Ady Endre) || a. Rendsz. a beszélővel egy néphez, nép v. nyelvcsaládhoz tartozó személy. Finn testvéreink; magyar testvéreink. A magyar családok egész lelkük örömével… borultak a legények nyakába. – Csakhogy megjöttetek, magyar testvérek. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben, választékos) <Főként megszólításként:> rendsz. a beszélővel vmely (eszmei, érzelmi v. élet)közösségben levő v. a beszélő által ilyennek vélt személy. Testvérem az → Úrban. Testvérek, fogjunk össze! Magyar testvéreim, új korszak virrad ránk! A munkásság testvére parasztságnak. A uralkodjék igazság, szeretet. | Hogy a legalsó pór is kunyhajában Mondhassa bizton: nem vagyok magam! | Testvéreim vannak, számos milliók. (Vörösmarty Mihály) Nekünk mindenütt vannak barátaink vagy legalábbis humanista testvéreink. (Krúdy Gyula) Testvér, segítsd a lebukottakat. (József Attila) || b. (bizalmas) <Megszólításként gyak. ismeretlen személyhez.> ’Merre, Balázs testvér, de merre, de merre’? „Az mondom én, testvér, jobb lesz, ha semerre.” (Ady Endre)
3. Vmelyik szerzetesrend tagja. Ferences testvérek. A hajdani kápolna éppen csak magának a szerzetesrendnek, meg a hozzátartozó laikus testvéreknek volt elég. (Jókai Mór) Szilveszter éjszakáján már el sem mondtam magamban Szent Ferenc perugiai útját Leon testvérrel… (Kuncz Aladár) || a. Protestáns vallásos jellegű női testület, szervezet tagja <főleg megszólításként, gyak. keresztnévvel>; diakonissza. Erzsébet testvér.
4. jelzői használat(ban) (költői) Vkivel, vmivel rokon, egyező, vmihez hasonló. Kárpitja alól a kék reménységnek A testvér csillagok mosolyogva égnek. (Csokonai Vitéz Mihály)
Szóösszetétel(ek): 1. testvérállam; testvérbarátság; testvérbéke; testvércsók; testvérdemokrácia; testvéregyesület; testvérgyermek; testvérgyűlölet; testvérintézmény; testvérkéz; testvérlélek; testvérország; testvérszív; testvértörzs; testvérvállalat; testvérvonzalom; 2. édestestvér; egytestvér; féltestvér; férfitestvér; fitestvér; fiútestvér; ikertestvér; mostohatestvér; nőtestvér; szesztestvér; tejtestvér; unokatestvér; vértestvér.
