tintatartó
tintatartó főnév, (népies, régies) tentatartó, téntatartó
Többnyire üvegből készült kisebb edény, gyak. díszes kivitelű, fából, fémből, porcelánból készült állványba foglalva, amelyben íróasztalokon, iskolapadokban a közvetlen használatra szánt tintát tartják. Tintatartóba v. tintatartóból → márt. Töltse meg a tintatartókat. Egy nagy tintatartó állt az íróasztalán. A nő leült, nézte az asztalt, a kiszáradt tintatartót. (Hunyady Sándor) Pompás íróasztal mellett ült, amelyen bronz tintatartó, tollak, ceruzák hevertek. (Nagy Lajos)
