tisztelt
tisztelt [ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Olyan <személy>, aki egy v. több személy részéről tiszteletben, megbecsülésben részesül. Mindnyájunktól tisztelt férfiú. A mi tisztelt barátunk ezek után sóvárog. (Jókai Mór)
2. <Hallgatósághoz v. (régies) ismeretlen személyhez intézett szóbeli megszólításban.> Tisztelt elvtársak! Tisztelt hallgatóim! Tisztelt közönség! Tisztelt uram! Nemesember vagyok, tisztelt úr, az apám is, az öregapám is mind kardos nemes volt. (Móricz Zsigmond) || a. <Hivatalos v. üzleti (hangú) levél, körlevél, beadvány címzettjéhez intézett megszólításban.> → Mélyen tisztelt; tisztelt Cím! Tisztelt Szerkesztőség!
