tisztességtelen
tisztességtelen [ë-e-e] melléknév -ül, -ebb [e]
1. A tisztesség követelményeinek eleget nem tevő, meg nem felelő, erkölcsileg kifogásolható, nem becsületes <személy>. Tisztességtelen asszony, ember, leány, nő, személy.
2. A tisztességgel össze nem egyeztethető; erkölcsbe, illembe ütköző <tett, megnyilvánulás, megnyilatkozás>. Tisztességtelen ajánlat: a) pénz ígérése vkinek azért, hogy vmely jogtalan, szabálytalan dolgot megtegyen, elintézzen; megvesztegetési kísérlet; b) tisztességes nőnek házasságon kívüli nemi kapcsolatra való csábítása, felszólítása, rendsz. anyagi ellenszolgáltatásért; tisztességtelen eljárás, magaviselet, verseny, viselkedés; tisztességtelen ajánlatot tesz vkinek. A leány felháborodva utasította vissza a tisztességtelen ajánlatot.
tisztességtelenség.
