titok
titok főnév titkot, titka
1. Olyan tény, gondolat, szándék, amelyről csak kevesen tudnak, s amelynek más(ok) tudomására jutása v. juttatása bizonyos okokból nem kívánatos, ill. tilos. Állami, családi, gyónási, kormányzati, orvosi, politikai titok; féltve őrzött, fontos, kényes, régi titok; → hétpecsétes titok; → hivatali titok; nyílt titok; a titok elárulása, megőrzése, megtartása; (irodalmi nyelvben) tikok titka: nagyon nagy titok; a kettőnk titka; nem → áll vkiben v. vkit a titok; kipattan, kitudódik, napfényre v. napvilágra kerül a titok; beavat vkit a titokba, → bír vmely titkot; titkot → bíz vkire; → eltemeti a titkot, → kiássa a titkot vkiből; → megőrzi a titkot; → őrzi a titkot; → sírba viszi a titkot. Szeretsz valóban,…! De mért hagyád a végső pillanatnak: | Megfejtését e drága szent titoknak? (Petőfi Sándor) Titkok titkába hatottam. (Arany János) Az, amit itt ön közöl… Titok marad, teljes titok. Mintha kútba vetné. (Kosztolányi Dezső) || a. Titokban: rejtve, úgy, hogy más nem tud v. ne tudjon róla. Titokban találkozik vkivel: titokban tart vmit. Nagyon vigyázott, hogy az ügy titokban maradjon. Bertalan úr… finoman vitatkozik vele… de titokban dühös. (Ambrus Zoltán) A városon kívül titokban találkoztunk. (Kosztolányi Dezső)
2. Csak kevés beavatottal v. senkivel sem közölt olyan ismeret, ill. eljárás, módszer, amellyel vmi készíthető, ill. eredményesen elvégezhető. Gyári, gyártási, szakmai, üzleti titok, az írás művészetének a titka. El kell… mondanom a hírlapkiadásnak egész üzleti titkát. (Jókai Mór) || a. Vmely eredménynek, sikernek kevesek által ismert magyarázó oka. Sikereink titka; a szövetkezet kitűnő működésének titka. || b. Általában vmely rejtélynek, talánynak, jelképnek a jelentése, magyarázata. Sokáig kutatták a kis szobor titkát. Az elő-ázsiai ékírás titkát csak hosszas fáradozással sikerült megfejteni. Hosszúra nyujtja élted isten, Álmodnak boldog titka ez. (Petőfi Sándor)
3. Olyan <kül. természeti jelenség>, amely az emberi ész számára egyelőre hozzáférhetetlen, ill. ilyennek látszik, s amely a megismerés elől még rejtve van, v. amelynek létezését észleljük ugyan, de belső mivoltát még nem ismerjük. Az egyéniség, az élet titka; a természet titkai. || a. Megfejthetetlen, megmagyarázhatatlan rejtély. Halálának oka most már örök titok. Ha észrevesz, lehetséges, hogy meg fog szólítani. A többi aztán… a jövő titka. (Mikszáth Kálmán) Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény. (Ady Endre) || b. (vallásügy) Az, ami a vallások tanítása szerint az ész számára fölföghatatlan. Isten megtestesülésének titka, a váltság titka. Szentháromság titkát, magyar paraszt ravaszságát ki nem találhatod. (Vas Gereben)
Szóösszetétel(ek): 1. titokteli; titokteljes; 2. államtitok; kulisszatitok; levéltitok; műhelytitok.
titkú.
